Kísérletek

  • Billegő léc (6)

    Egyensúlyozzunk különbözõ hosszúságú egyenes vonalzókat (lécdarabokat) egy hengeren, a henger tengelyére merõleges helyzetben! Állapítsuk meg, hogyan függ a vonalzók kis billegéseinek periódusideje a vonalzók hosszától!
  • Dominók dőlése (4)

    Állítsunk fel dominókat egymással párhuzamosan, egymástól egyenlõ távolságra úgy, hogy az elsõt meglökve az egész sor ledõljön. Vizsgáljuk meg, mitõl és hogyan függ a dõlési hullám sebessége!
  • Dőlés-stabilitás (3)

    Mérjük meg a betöltött víz tömegének függvényében, hogy mekkora szöggel forgathatjuk el a legkisebb éle körül az asztalon álló gyümölcslés dobozt úgy, hogy elengedve visszatérjen az eredeti helyzetébe!
  • Falvastagság mérés (5)

    Milyen vastag fala van egy üveg karácsonyfadísznek?
  • Fémrúd csavarodási lengései (4)

    Függesszünk fel szimmetrikusan egy homogén fémrudat két erõs fonállal az ábrán látható módon! Hogyan függ a kicsit megcsavart rendszer periódusideje az l és a b távolságoktól?
  • Fizikai inga (5)

    Egy ,,szögre akasztott'' karika többféle lengést végezhet. Válasszunk ki ezek közül két jellegzeteset: azt, amikor a karika a saját síkjában leng, és azt, amikor erre merõlegesen. Mérjük meg a kétféle lengésidõt, és számítsuk ki ebbõl a két lengésidõ arányát! Becsüljük meg a kapott eredmény hibáját!
  • Fonálra függesztett rúd lengései (4)

    Egy L hosszúságú homogén rudat l hosszú fonálon felfüggesztünk. Mérjük meg a rendszer két sajátfrekvenciáját különbözõ l és L esetén! (Csak síkmozgásokat vizsgáljunk!)
  • Forgózsámoly biciklikerékkel (7)

    Üljünk a forgózsámolyra, vegyük a kezünkbe az ólomcsővel nehezített biciklikereket, amit forgassunk meg. A kerék tengelye legyen vízszintes. Lábunkat emeljük fel, majd fordítsuk a kerék tengelyét függőleges irányba. Amint a kereket elforgatjuk, mi magunk is forgásba jövünk. Ha a kereket ellenkező irányba fordítjuk, vagyis megváltoztatjuk a forgásirányát, akkor mi is az ellenkező irányba forgunk. Saját forgásirányunk és a kerék forgásiránya mindig ellentétes.
  • Forgózsámoly súlyokkal (6)

    Üljünk a forgózsámolyra, vegyünk a kezünkbe két 5 kilós súlyt, lábunkat emeljük fel, és behúzott kézzel hozzuk forgásba magunkat. Forgás közben karunkat tárjuk szét, majd ismét húzzuk össze. Karunkat széttárva forgásunk lelassul, visszahúzva újra felgyorsul.
  • Homogén rúd torziós lengései (4)

    Függesszünk fel szimmetrikusan egy homogén fémrudat két erős fonállal az \emph{ábrán} látható módon! Hogyan függ a kicsit megcsavart rendszer periódusideje az l és a b távolságoktól?
  • Inhomogén rúd sűrűsége (3)

    Mérjük meg egy inhomogén sûrûségeloszlású, vékony, hosszú rúd tömegét! Csak egy mérõszalag és egy kisméretû, ismert tömegû test áll rendelkezésre. A kis test a rúd tetszõleges helyén rögzíthetõ. Hogyan lehet minél pontosabban megmérni a rúd tömegét a szobában, az asztal mellett ülve?
  • Jégkorong visszapattanása a palánkról (4)

    A palánkról visszapattanó jégkorong visszaverõdési szöge általában nem egyezik meg a beesési szöggel. (A jégkorong mozgását modellezhetjük falról visszapattanó befõttesüveg-tetõ mozgásával.) Hogyan függ a visszaverõdés szöge a falhoz csapódó korong (tetõ) sebességétõl és a beesési szögtõl?
  • Karika lengései (4)

    Egy ,,szögre akasztott'' karika többféle lengést végezhet. Válasszunk ki ezek közül két jellegzeteset: azt, amikor a karika a saját síkjában leng, és azt, amikor erre merőlegesen. Mérjük meg a kétféle lengésidőt, és számítsuk ki ebből a két lengésidő arányát! Becsüljük meg a kapott eredmény hibáját!
  • Kavics sűrűsége (4)

    Határozzuk meg egy kavics sûrûségét két egyforma mérõhenger, egy súlysorozat nélküli kétkarú mérleg és víz segítségével! Mekkora a mérés hibája? Végezzük el a mérést 2-3 másféle kõdarabbal is!
  • Kétkarú mérleg (5)

    Ha a mérleg rúdján elhelyezett tömegek forgatónyomatéka azonos, akkor a mérleg egyensúlyban marad. Ha a két oldalon azonos módon változtatjuk a tömegek helyzetét, akkor a forgatónyomaték-egyensúly nem változik meg.
  • Korongok ütközése (6)

    Konzervesüveg csavaros fedelének közepére fúrjunk kicsiny lyukat. Ütköztessünk egy ilyen korongot vízszintes asztallapon egy ugyanakkora méretû másik, álló korongnak olymódon, hogy a két test különbözõ irányban haladjon tovább. A középpontok kezdeti és végsõ helyzetének ismeretében határozzuk meg, hogy a haladó mozgási energia mekkora hányada veszett el az ütközés során. Vizsgáljuk ezt a mennyiségét a kezdeti sebesség, illetve az ábrán látható b mennyiség (az ún. ütközési paraméter) különbözõ értékeire!
  • Különös pörgettyűk (10)

    A rendelkezésünkre álló pörgettyűket helyezzük vízszintes asztalra, és pörgessük meg őket. Megfigyelhetjük különös viselkedésüket; a kelta kő és a törött kanál mozgás közben forgásirányt vált, a fejreálló pörgettyű pedig forgása közben megemeli a súlypontját.
  • Lejtőn guruló golyó ferde hajítása (4)

    Hol ér földet az asztal szélére helyezett, változtatható hajlásszögû lejtõn leguruló golyó? Két esetet vizsgáljunk meg: a) A golyó a lejtõn mindig ugyanakkora utat fut be; b) A golyó a lejtõnek mindig ugyanakkoramagasságú pontjából indul el! Mekkora szög esetén lesz a földetérés helye legmesszebb az asztaltól?
  • Orsó gördülése előre-hátra (5)

    Tekerjünk fonalat az orsó középső részére, majd tegyük az orsót vízszintes asztalra, és óvatosan kezdjük húzni a fonalat. Az orsó attól függően forog előre vagy hátra, hogy mennyire meredek szögben tartjuk a fonalat.
  • Pingponglabda sűrűsége (4)

    Mérjük meg minél pontosabban a pingponglabda anyagának sûrûségét! Becsüljük meg mérésünk pontosságát!
  • Stabilitás a lejtőn (8)

    Ha a fahasábok elegendően magasak, illetve a súrlódás elegendően nagy, akkor a hasábok felborulnak a lejtőn. Ha a súrlódást tetszőlegesen lecsökkentjük (a könnyen mozgó kiskocsi segítségével), akkor akármilyen magas hasáb felborulás nélkül, tiszta transzlációs mozgással halad lefelé a lejtőn.
  • Szélkerék (4)

    Készítsünk papírkúpokból vagy félbevágott pingponglabdákból jól csapágyazott szélkereket! Mérjük meg, hogyan függ a kerék fordulatszáma a szél (légáramlás) sebességétõl! Következtethetünk-e a mérési adatokból a homorú (konkáv), illetve a domború (konvex) oldalra vonatkozó közegellenállási tényezõkre?
  • Szóráskísérlet mágneses vonzócentrummal (7)

    Vízszintes asztalon indigópapír segítségével megörökíthetjük egy nagyméretû guruló acélgolyó nyomvonalát. Helyezzünk el egy mágnest az asztalon, és vizsgáljuk meg a mellette más-más távolságra elhaladó golyó pályáját!
  • Tehetetlenségi nyomaték mérése (4)

    Határozzuk meg egy befõttesüveg tehetetlenségi nyomatékát az egyik alkotójára nézve! A mérés pontosítása érdekében végezzük el a mérést minél többféle módon!
  • Torziómodulus mérése (4)

    Torziós lengések segítségével mérjük meg egy hajszál torziós állandóját (direkciós nyomatékát)! Végezzük el a mérést különbözõ páratartalmú levegõben, és vizsgáljuk meg a lengések csillapodását is!
  • Törőszilárdság mérése (3)

    Mérjük meg, hogy legalább mekkora forgatónyomaték kell egy hurkapálca eltöréséhez! Végezzünk minél több mérést!
  • Változó erő munkája (4)

    Mérjük meg, hogy egy lengéscsillapítóval ellátott ajtót mekkora mechanikai munkával lehet teljesen kinyitni!
  URI STRING  
/menu/F-B-E
  CLASS/METHOD  
search/getlist
  MEMORY USAGE  
954,584 bytes
  BENCHMARKS  
Loading Time Base Classes  0.0007
Controller Execution Time ( Search / Getlist )  0.0070
Total Execution Time  0.0077
  GET DATA  
No GET data exists
  POST DATA  
No POST data exists
  DATABASE:  kiserletek   QUERIES: 3   
0.0003   INSERT INTO `sessions(`session_id`, `ip_address`, `user_agent`, `last_activity`) VALUES ('b8e2c4480c1d7b350ac070556e13cd4d''54.225.20.73''CCBot/2.0 (http://commoncrawl.org/faq/)'1508797732) 
0.0005   SELECT `label`, trim(item) as item
FROM 
(`categories`) 
0.0026   SELECT `e`.`eid`, `e`.`title`, `e`.`preparation`, `e`.`description`, `e`.`explanation`, `e`.`level`
FROM (`experiments` as e)
JOIN `exp_catON `exp_cat`.`eid` = `e`.`eid`
WHERE  `exp_cat`.`label`  LIKE 'F-B-E%'
ORDER BY `title`
LIMIT 500