Kandó Kálmán

Egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 10. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója

Kandó Kálmán régi nemesi családból származik. A gimnáziumi tanulmányait a Budapesti Fasori lutheránus gimnáziumban kezdte. Szülei a Kármán Mór alapította gyakorló gimnáziumba iratták át itt is érettségizett. 1888-ban beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. A villamosság korán felkeltette érdeklődését. Egyik elektrotechnikai dolgozatával pályadíjat nyert negyedéves hallgatóként. Szigorlatra egy villamos hajtású futódaru tervét adta be. 1892-ben kapta meg a gépészmérnöki oklevelét.

Egyetemi évei után, Párizsba utazott. Az indukciós motorok gyártására kidolgozott egy szerkesztési–számítási eljárást, amely gazdaságos villanymotorok gyártását tette lehetővé. 1894-ben az indukciós motorok hazai gyártásában vett részt. Zipernowsky 1895-ben a műegyetemen tanszéki állást kapott, ezután lett Kandó a szerkesztési osztály vezetője. Az indukciós motorok kiváló tulajdonságait megismerve, ezeket a motorokat a vasúti vontatásban is hasznosítani kívánta. Külföldi tanulmányutjai során különféle vasúti megvalósításokat tanulmányozott. Több hasznos felfedezést tett. 1897-ben Amerikában, a baltimore-i pályaudvarokat összekötő 5,8 km hosszú alagútban futó 600 V-os, egyenáramú vasutat tanulmányozta. Itt ismerte fel, mennyire gazdaságtalan az egyenáramú, kisfeszültségű villamos vontatás.

Mechwart András, a Ganz-gyár akkori igazgatója 1898-ban Kandó Kálmánnal konzultálva elvállalta az olaszországi Valtellina-vonal 3000 V-os háromfázisú, 15 Hz-es vasútvillamosítását. Kandónak ez volt az első önálló fejlesztése. Amikor 1902. szeptember 4-én ünnepélyesen átadták a vonalat, ez volt a világ első, nagyfeszültségű váltakozó árammal működtetett vasútvonala. Táplálására az Alpokból lefutó folyók vízienergiájából nyerheték az áramot. Ez év októberében elkészült a Comói-tó oldala mentén haladó vonal is.

Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el.

1931. január 13-án szívszélhűdés következtében meghalt. Halála után 1932. augusztus 17-én volt a V40.001 pályaszámú, első fázisváltós mozdonynak a műszakrendőri próbája. Az általa tervezett mozdonyt már nem láthatta.

Kandó Kálmán 1895–1929 között megadott szabadalmainak száma 69. A szabadalmak a villamos vasúti motorok, többfázisú váltóáramú motorok, önműködő kapcsolóberendezések, felsővezetékek és erőátviteli telepek témái köré csoportosíthatóak

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kand%C3%B3_K%C3%A1lm%C3%A1n

http://www.kfki.hu/~tudtor/tudosok/kando.html

phttp://www.hpo.hu/feltalalok/kando.html