Kísérletek
- Ha az acél mérõszalagot egy szétnyitható asztal két lapja közé becsúsztatjuk, vagy az asztal szélén egy nehezebb könyvvel leszorítjuk, és lassan kifelé toljuk, a mérõszalag kiálló része egy bizonyos L hosszúság elérése esetén az asztal szélénél hirtelen ,,letörik''. Visszahúzva csak egy jóval kisebb l hosszúságnál ,,egyenesedik ki'' újra.
Mérjük meg egy szokásos, lehetõleg 2 m hosszú mérõszalaggal L és l értékeit! Mérjünk ,,lefelé fordított'' szalaggal is! Vizsgáljuk meg a jelenséget ,,ferde asztal'' esetén, az asztal hajlásszögének függvényében!
- Vizsgáljuk meg, milyen magasra pattan vissza az asztalról egy ráejtett, függõleges tengelyû csavarrugó. Gondoskodjunk róla, hogy a mérés közben a rugó tengelye végig függõleges maradjon.
- Ha a nyomógombos golyóstollat gombbal lefelé az asztalhoz nyomjuk, majd elengedjük, azt tapasztaljuk, hogy a toll kissé felugrik az asztalról. Mérjük meg, mekkora mozgási energiát ad a rugó a tollnak!
- A legegyszerûbb fémfûrészlapok kb. 30 cm hosszúak, végeiknél kisméretû lyukak vannak. Kössük össze a lyukakat különbözõ hosszúságú, erõs zsinegekkel. Hogyan függ a fûrészlap maximális behajlása (y) a két lyuk közötti (x) távolságtól? Mérjük meg azt is, hogyan függ a zsineget feszítõ F erõ az x távolságtól!
- Határozzuk meg egy adott hosszúságú kalapgumi erõ-megnyúlás karakterisztikáját! Mérjük meg különbözõ terhelések mellett a kis függõleges kitérésû rezgések frekvenciáját!
Milyen kapcsolatba hozható a frekvencia-terhelés függvény a karakterisztikával?
- Mérjük meg egy kb. 50 cm hosszú kerékpár szelepgumi megnyúlását a húzóerõ függvényében! Áztassunk be 1-2 napig hideg vízbe egy másik szelepgumit, majd azzal is végezzük el a mérést!
- Egy gumiszál megnyújtásához befektetett Wb munka nagyobb, mint a gumiszál által végzett hasznos Wh munka a szál összehúzódásakor. Határozzuk meg méréssel a Wh/Wb hatásfokot! Hogyan függ ez a hatásfok a megnyúlás és az összehúzódás sebességétõl?
- A rugó alsó menete erőegyensúlyban van, ezért a fonál elégetése után is mozdulatlan marad. Természetesen a rugó tömegközéppontja a nehézségi gyorsulásnak megfelelően esik lefelé. Azt figyelhetjük meg, hogy a rugó először összecsukódik, és a rugó legalsó menete csak ezután kezd el szabadon esni.
- Rögzítsük a speciális üvegedény belsejében a léggömböt. Ha az edény alján lévő csapot zárva tartjuk, a léggömböt nem tudjuk felfújni. Nyitott csap mellett fújjuk fel a léggömböt, majd zárjuk el a csapot. A feszesen maradt léggömböt töltsük tele vízzel, majd végül nyissuk ki a csapot. A víz gejzírként ömlik ki a léggömbből.
- Mérjük meg, hogy mekkora mechanikai munkát végzünk akkor, ha egy lépcsõjáró rugót (más néven: SLINKY-rugót) lassan úgy emelünk fel, hogy csak a legfelsõ menetét fogjuk. A menetek távolságának vizsgálatával állapítsuk meg, hogy milyen magasra került a rugó tömegközéppontja!
- Hajlítsunk meg egy fémfûrészlapot, illetve mûanyagvonalzót! Határozzuk meg a bennük tárolt rugalmas energiát az alakváltozás függvényében!
- A rugóállandót meghatározhatjuk a rugó sztatikus deformációja alapján (sztatikus módszer), illetve a rugóra akasztott testek rezgésének periódusidejéből is (dinamikus módszer).
- Téglatest alakú, száraz, puha szivacsot helyezzünk vízszintes asztalra úgy, hogy a legnagyobb lapja legyen az asztalon. Helyezzünk rá egy kemény kartonlapot, majd terheljük fokozatosan! Hogyan függ az összenyomódás a terhelõ erõtõl? Fokozatosan szüntessük meg a terhelést! Mit tapasztalunk? Végezzük el a kísérletet szivacslabdákkal is!
- Torziós lengések segítségével mérjük meg egy hajszál torziós állandóját (direkciós nyomatékát)! Végezzük el a mérést különbözõ páratartalmú levegõben, és vizsgáljuk meg a lengések csillapodását is!
|