Simonyi Károly

Egyházasfalu, 1916. október 18. - Budapest, 2001. október 9.

Kossuth-díjas magyar fizikus, mérnök, professzor.

Az Egyesült Izzóban, Bay Zoltán csoportjában kezdte mérnöki pályáját. Oroszlánrésze volt a Bay-csoport sikeres Hold-radar kísérletében.

1948 és 1952 között Sopronban, a Műegyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán volt tanszékvezető. A Sopronban elkészült gyorsítóért , valamint az Elméleti villamosságtan tankönyvért kapott Kossuth-díjat, majd tanszéket a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, és osztályvezetői, később igazgatóhelyettesi állást a Központi Fizikai Kutató Intézetben. A szétszedett soproniból felújított gyorsító hamar elkészült a KFKI-ban, megindulhatott vele a kutatás, egyebek mellett az izotópok előállítása. Simonyi főállása a Műszaki Egyetemen volt, itt készültek a nagy tankönyvek, az Elméleti villamosságtan után a Villamosságtan, majd néhány évvel később a trilógia harmadik tagja, az Elektronfizika.

1956 néhány napja sokak számára meghatározta a következő harminc évet. Simonyit megválasztották a KFKI forradalmi bizottsága elnökének. Ennél nem kellett több, hogy az Intézetből, majd tanszékéről is kiszoruljon - több országban kiadott tankönyveiből adódó külföldi hírneve arra volt elég, hogy professzor maradhatott, hogy taníthatott. A villamosmérnökök egy egész generációja számára a Simonyi előadások adták a szakma alapjait, a bevezetést az alkalmazott fizikába, onnan pedig a kitekintést a kultúra történetére. Ezekből az előadásokból kiindulva született az itthon és külföldön is legszélesebb körben ismert könyve, A fizika kultúrtörténete, mely a reál tudományokért nem lelkesedők számára is egy élvezettel olvasható mű.

A rendkívüli áttekintésű előadó tanár empátiája alkotta meg nagy tankönyveit olyanná, hogy ötven év múlva is újabb kiadásokat érnek meg. A tankönyvekkel szerzett tapasztalat és a világról felhalmozott nem szakirányú ismeretek együtt adták a kiindulást - a többi, az arányok, a forma, a tipográfia megtalálása már alkotói titok. A fizikát az egyetemes kultúra történetébe illesztő munka huszonöt éve a külföldi kiadásoknak köszönhetően mind szélesebb körben számít kikerülhetetlen olvasmánynak .

Simonyi Károly, aki sok órát töltött a maga tervezte generátor millió volt feszültségen lévő fémgömbjében, élményszerűen taníthatta, hogy nincs villamos térerő a fémgömb belsejében. Választhatta volna Bay Zoltán példáját - és ilyen példa sok volt - más országban folytatva kutató munkáját. Kényszerű választásában a tanítás és az írás mellett döntött.

http://www.kfki.hu/~tudtor/tudosok/simonyi.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Simonyi_K%C3%A1roly