Selényi Pál

Dunaadony, 1884. november 17. - Budapest, 1954. március 21.

Magyar fizikus, matematiksu, tanár, doktor.

A budapesti Kir. M. Tudományegyetem Bölcsészeti Karának matematika-fizika szakán 1907-ben tanári oklevelet kapott. Ez után, egészen 1918-ig a II. számú fizikai intézetben dolgozott, mint Klupathy Jenő tanársegéde, 1910-ben doktorált. A Tanácsköztársaság idején vállalt tisztségei miatt elbocsátották az egyetemről.

Amikor Pfeifer Ignác 1921-ben megszervezte az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumát, Selényit az elsők között vette oda. A Tungsram kutatólaboratóriumában igen sok ötletével és szabadalmával segítette az izzólámpa-fejlesztést. Módszert dolgozott ki a lezárt lámpa vákuumának meghatározására, másik módszert a lámpa izzószálában lévő tórium kimutatására. Sokat foglalkozott a fotocellákkal és a fényelemekkel. Ő dolgozta ki azokat a fényelemeket, amelyek széles körű alkalmazásra találtak a fényképezőgépek megvilágításmérőjében; készüléket szerkesztett a megvilágítás erősségének mérésére, továbbá a paprika színének meghatározására.

Ma már látjuk, hogy Selényi legjelentősebb ipari fizikai felfedezése a fénymásolás, a xerográfia volt. Ennek jelentőségét ő felismerte, sokat írt róla, itthon és külföldön is szabadalmaztatta, azonban a gyártáshoz szükséges tőkét nem sikerült megszerezni.

Kiváló előadónak ismerték, részt vett a tanárok továbbképzésében, az ő kezdeményezésére létesítette az Eötvös Loránd Fizikai Társulat az Eötvös Loránd középiskolai fizikai tanulmányi versenyt.

Fontosabb eredményei a következőkben összegezhetők: A fizikai alapkutatás körébe tartozik nagyszögű interferenciakísérlete. Erről így ír életrajzában: "...máig is legkülönb munkám, melyet a szakirodalom számtalanszor idézett, és melynek eredménye, hogy a fényforrások elemi sugárzása pontosan úgy viselkedik, mint egy Herz-féle dipólusból kiinduló, minden irányban koherens gömbhullám."

Képrögzítési kísérletei azt bizonyították, hogy egy alkalmas szigetelőn (láthatatlan) töltéskép hozható létre, és ez a kép beporzással megjeleníthető. E munkának három alkalmazására is rámutatott: katódsugárcső ernyőjén kialakult kép rögzítése; képmásolás; képátvitel, ami a xerográfia őse.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sel%C3%A9nyi_P%C3%A1l

http://www.omikk.bme.hu/archivum/magyarok/htm/selenyirov.htm

http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9701/TAR-199701.pdf