Bay Zoltán

Gyulavári, 1900. július 24. - Washington, 1992. október 4.

Magyar fizikus.

1910-ben a debreceni Református Kollégium tanulója lett. Tanárai - Jakucs István és Nyári Béla - ajánlásával került be a Pázmány Péter Tudományegyetemre (a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem) és az Eötvös Kollégiumba. Doktori disszertációjában a mágneses terek optikai jelenségeket befolyásoló hatását vizsgálta.

1926 őszén állami ösztöndíjjal németországi tanulmányútra ment. A berlini Humboldt Egyetemen közel három évet töltött el az aktivált gázok (hidrogén, nitrogén) fizikai tulajdonságainak, a gázokban végbemenő kisülési folyamatoknak kutatásával.

Hazatérése után a szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékére nevezték ki professzornak. Szegeden a Compton-szórás vizsgálatával foglalkozott, valamint Szent-Györgyi Alberttel való barátsága következtében biofizikai kérdésekkel.

1936 őszén Aschner Lipót, az Egyesült Izzó vezérigazgatója meghívta Bay Zoltánt a cég kutatólaboratóriumának élére. Az elektronsokszorozó fejlesztéséhez itt megvoltak a kísérleti feltételek. Néhány év munka után a 12 fokozatú, 3500 V anódfeszültségű tökéletesített elektronsokszorozóval tíz...száz milliószoros erősítést tudtak elérni. A kutatás mellett taníthatott: a Műegyetemen alapított Atomfizika Tanszéket vezett 1938 és 1948 között.

Bay és munkatársai 1945 augusztusában 2,5 m hullámhosszon dolgozó radarberendezés összeállítását kezdték meg. Ennek segítségével jeleket sugároztak a Holdra. 1946. február 6-án a kísérletek eredménnyel jártak: vevőjük felfogta a Holdról visszavert jeleket, a radarvisszhangot. Munkásságukkal megalapozták a csillagászat új ágát, a radarcsillagászatot.

1948 májusában Bay elhagyta az országot és szeptembertől az Egyesült Államokban, a George Washington Egyetem professzoraként folytatta tovább kutatásait. A Compton-szórásnál szereplő részecskék kilépésének egyidejűségét 10-11 s pontossággal igazolta. Ezt az eredményt mások csak évek múlva érték el.

1955-ben az amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatal atomfizikai osztályának vezetésével bízták meg. Lézer és elektrooptikai modulátor segítségével a fény sebességét rendkívül pontosan határozta meg. 1972-től kísérleti úton igazolta, hogy a fény vákuumbeli sebessége 10-20 hibahatáron belül a hullámhossztól független. Így történhetett, hogy 1983-ban az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet a Bay által javasolt méterdefiníciót fogadta el: "a méter annak az útnak a hossza, melyet a fény 1/299 792 458 s alatt vákuumban megtesz".

http://www.kfki.hu/~tudtor/tudosok/bay.html

  URI STRING  
/scientist/Bay_Zoltan
  CLASS/METHOD  
scientist/index
  MEMORY USAGE  
588,744 bytes
  BENCHMARKS  
Loading Time Base Classes  0.0004
Controller Execution Time ( Scientist / Index )  0.0024
Total Execution Time  0.0028
  GET DATA  
No GET data exists
  POST DATA  
No POST data exists
  DATABASE:  kiserletek   QUERIES: 3   
0.0002   INSERT INTO `sessions(`session_id`, `ip_address`, `user_agent`, `last_activity`) VALUES ('5ec1a62d624bf0719b21a2e44d6bb453''54.225.20.73''CCBot/2.0 (http://commoncrawl.org/faq/)'1508797543) 
0.0003   DELETE FROM `sessions`
WHERE `last_activity` < 1508790343 
0.0003   SELECT `label`, trim(item) as item
FROM 
(`categories`)