Segner János András

(1704. október 9. Pozsony – 1777. október 5. Halle) természettudós, matematikus, orvos, fizikus, egyetemi tanár

Iskoláit Pozsonyban és Győrben végezte. Főiskolai tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban kezdte 1724-ben, de egy évvel később már a jénai orvostudományi egyetemen tanult, ahol a kor szokása szerint fizikát és matematikát is hallgatott.

1730-ban megszerezve orvosi oklevelét, Pozsonyban kezdett praktizálni. 1735-ben már az akkor szerveződő göttingeni egyetemen tanított - elsőként - fizikát, matematikát és kémiát. Itt adott elő 1755-ig. Közben csillagászattal is foglalkozott. Ő hívta életre a göttingeni egyetem csillagvizsgáló obszervatóriumát.

A meteorológiatörténet őt tekinti a matematikai meteorológia megalapítójának. 1755-től haláláig Halleban a fizika, matematika és csillagászat professzora volt. Tagjául választotta a szentpétervári és a berlini, valamint a göttingeni tudományos akadémia, ill. társulat. A londoni Királyi Társaságnak is tagja volt. II. Frigyes porosz király kitüntetésekkel halmozta el.

Tudományos munkássága kiterjedt a fizika, a matematika és a kémia területére. A fizikában legjelentősebb eredményeit a folyadékok és a merev testek dinamikájában érte el. Ezekre figyelt fel Leonhard Euler, aki éppen Segner munkáira alapozva fogalmazta meg a folyadékok és a merev testek mechanikájának alaptörvényeit, az Euler-féle egyenleteket. Segner nevét legtöbben a turbina ősének tekinthető Segner-kerékről ismerik. Találmányát Segner a Göttingen melletti Nörtenben a gyakorlatban is kipróbálta. Olyan malmot épített, amelynek hajtószerkezete a Segner-kerék (azaz vízturbina) volt. Ezen túl az elsők között igyekezett számítások alapján a legjobb hatásfokot elérni.

A matematikában felelevenítette a Cavalieri-elvet, amelyet sokáig tévesen róla neveztek el. Bizonyította a Descartes-féle előjelszabályt, foglalkozott az egyenletek grafikus megoldásával és a kor színvonalán álló kitűnő matematikai tankönyveket írt. A kémiában a gyakorlati irányt képviselte. Ő ajánlotta a kén-dioxidot a gabonavetőmagok fertőtlenítésére és a fahamut trágyázására. Foglalkozott a cukor-, a szesz- és a puskaporgyártás technológiájával is. Emlékét híven őrzi külföldi állomáshelyei mellett Debrecen városa, sőt még a Hold egyik kráterének neve is.

Főbb művei

  • De natura ac principiis medicinae (doktori disszertáció), Jena, 1730;
  • Elementa mathematicae et geometriae, Göttingen, 1739;
  • Specimen Theoriae Turbinum, Halle, 1755;
  • Grunde der Perspectiva, Berlin, 1799.

hu.wikipedia.org/wiki/Segner_János_András

http://tudosok.hunyadi-csna.sulinet.hu/segner.html

  URI STRING  
/scientist/Segner_Janos
  CLASS/METHOD  
scientist/index
  MEMORY USAGE  
588,664 bytes
  BENCHMARKS  
Loading Time Base Classes  0.0013
Controller Execution Time ( Scientist / Index )  0.0042
Total Execution Time  0.0056
  GET DATA  
No GET data exists
  POST DATA  
No POST data exists
  DATABASE:  kiserletek   QUERIES: 2   
0.0004   INSERT INTO `sessions(`session_id`, `ip_address`, `user_agent`, `last_activity`) VALUES ('c27850327a366b982e028a73b050474a''54.225.20.73''CCBot/2.0 (http://commoncrawl.org/faq/)'1508796779) 
0.0005   SELECT `label`, trim(item) as item
FROM 
(`categories`)