Kármán Tódor Budapest, 1881. május 11. - Aachen, 1963. május 7.

Magyar gépészmérnök, fizikus.

1898-ban megnyerte az Eötvös Loránd alapította matematikai tanulóversenyt. Egyetemi tanulmányait a budapesti József Műegyetemen folytatta, 1902-ben kitűnő minősítéssel szerzett gépészmérnöki oklevelet. Bánki Donát tanszékén lett tanársegéd, ahol az első tudományos problémakör, ami lekötötte érdeklődését, a nyomott rudak kihajlásának kérdése volt.

1906-ban ösztöndíjjal Göttingenbe ment. Itt Ludwig Prandtl tanszékére került, ahol a hidrodinamika és az aerodinamika modern kérdéseit kutatták. Kármán az ösztöndíj 2 éve után még további 4 évig maradt Prandtlnál, és az áramlástan meg a repülés elkötelezett úttörője lett. A nyomott rudak kihajlásának a problémája a repülőgépek szerkezetében is fontos kérdésnek bizonyult, ezért az elmélet pontos, végleges kidolgozásával továbbra is foglalkozott, és e témáról írt doktori értekezésével 1908-ban magántanárrá habilitált. A további kutatások részben a rugalmas testek képlékeny alakulásának elmélete, részben az áramlásba helyezett akadályokra ható aerodinamikai, illetve hidrodinamikai erők meghatározására irányultak. Ekkor fedezte fel az akadály körül kialakuló áramlásban keletkező, leszakadó örvénysorokat; ez a híres Kármán-féle örvénysor elmélete.

1920-ban ismét Aachenbe ment, ahol 1930-ig dolgozott. Aachenben a Kármán Intézet a repüléstudomány világhírű centrumává fejlődött. Kármán foglalkozott a turbulenciaelmélettel, a rugalmasságtan közelítő módszereivel, pontrácsok saját rezgéseivel - aminek a szilárd testek fajhőjének elméletében van fontos szerepe - az áramlások hasonlósági törvényeivel (a modellezés alapjaival), a légcsavarmeghajtás elméletével és az anyagok szilárdságtani viselkedésével.

Az Egyesült Államokban D. Guggenheim adományaiból Kármán megszervezte a pasadenai aerodinamikai kísérleti laboratóriumot (1944 után ez lett a Jet Propulsion Laboratory). Ide tette át székhelyét azután, hogy megtörtént a hitleri hatalomátvétel Németországban. Fokozatosan hozzálátott a reaktív meghajtás (lökhajtás, torlósugárhajtás) elvének és a szuperszonikus repülésnek a megvalósításához.

Kármán érdeklődési köre kiterjedt az űrkutatás megvalósításának különböző kérdéseire is. 1960-ra létrehozta az űrkutatás céljaiban érdekelt kutatók nemzetközi fórumát, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiát az Asztronautikai Világszövetség (International Astronautical Federation) keretei között.

hu.wikipedia.org/wiki/Kármán_Tódor

www.mszh.hu/feltalalok/karman.html

http://www.kfki.hu/~tudtor/tudosok/karman.html