Kármán Tódor Budapest, 1881. május 11. - Aachen, 1963. május 7.

Magyar gépészmérnök, fizikus.

1898-ban megnyerte az Eötvös Loránd alapította matematikai tanulóversenyt. Egyetemi tanulmányait a budapesti József Műegyetemen folytatta, 1902-ben kitűnő minősítéssel szerzett gépészmérnöki oklevelet. Bánki Donát tanszékén lett tanársegéd, ahol az első tudományos problémakör, ami lekötötte érdeklődését, a nyomott rudak kihajlásának kérdése volt.

1906-ban ösztöndíjjal Göttingenbe ment. Itt Ludwig Prandtl tanszékére került, ahol a hidrodinamika és az aerodinamika modern kérdéseit kutatták. Kármán az ösztöndíj 2 éve után még további 4 évig maradt Prandtlnál, és az áramlástan meg a repülés elkötelezett úttörője lett. A nyomott rudak kihajlásának a problémája a repülőgépek szerkezetében is fontos kérdésnek bizonyult, ezért az elmélet pontos, végleges kidolgozásával továbbra is foglalkozott, és e témáról írt doktori értekezésével 1908-ban magántanárrá habilitált. A további kutatások részben a rugalmas testek képlékeny alakulásának elmélete, részben az áramlásba helyezett akadályokra ható aerodinamikai, illetve hidrodinamikai erők meghatározására irányultak. Ekkor fedezte fel az akadály körül kialakuló áramlásban keletkező, leszakadó örvénysorokat; ez a híres Kármán-féle örvénysor elmélete.

1920-ban ismét Aachenbe ment, ahol 1930-ig dolgozott. Aachenben a Kármán Intézet a repüléstudomány világhírű centrumává fejlődött. Kármán foglalkozott a turbulenciaelmélettel, a rugalmasságtan közelítő módszereivel, pontrácsok saját rezgéseivel - aminek a szilárd testek fajhőjének elméletében van fontos szerepe - az áramlások hasonlósági törvényeivel (a modellezés alapjaival), a légcsavarmeghajtás elméletével és az anyagok szilárdságtani viselkedésével.

Az Egyesült Államokban D. Guggenheim adományaiból Kármán megszervezte a pasadenai aerodinamikai kísérleti laboratóriumot (1944 után ez lett a Jet Propulsion Laboratory). Ide tette át székhelyét azután, hogy megtörtént a hitleri hatalomátvétel Németországban. Fokozatosan hozzálátott a reaktív meghajtás (lökhajtás, torlósugárhajtás) elvének és a szuperszonikus repülésnek a megvalósításához.

Kármán érdeklődési köre kiterjedt az űrkutatás megvalósításának különböző kérdéseire is. 1960-ra létrehozta az űrkutatás céljaiban érdekelt kutatók nemzetközi fórumát, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiát az Asztronautikai Világszövetség (International Astronautical Federation) keretei között.

hu.wikipedia.org/wiki/Kármán_Tódor

www.mszh.hu/feltalalok/karman.html

http://www.kfki.hu/~tudtor/tudosok/karman.html

  URI STRING  
/scientist/Karman_Todor
  CLASS/METHOD  
scientist/index
  MEMORY USAGE  
588,672 bytes
  BENCHMARKS  
Loading Time Base Classes  0.0013
Controller Execution Time ( Scientist / Index )  0.0032
Total Execution Time  0.0046
  GET DATA  
No GET data exists
  POST DATA  
No POST data exists
  DATABASE:  kiserletek   QUERIES: 2   
0.0003   INSERT INTO `sessions(`session_id`, `ip_address`, `user_agent`, `last_activity`) VALUES ('72fa71ec852911816c2c1e5e5aeb9fc5''54.225.20.73''CCBot/2.0 (http://commoncrawl.org/faq/)'1508797188) 
0.0002   SELECT `label`, trim(item) as item
FROM 
(`categories`)