Kísérletek
- Az egymást vonzó mágneses ütközők segítségével tökéletesen rugalmatlan ütközéseket valósíthatunk meg. Az ütközés után a mágnesek hatására a kiskocsik egymáshoz tapadnak, és együtt mozognak tovább. Megvalósíthatunk olyan frontális ütközéseket is, amikor az egymással szemben mozgó kiskocsik az ütközés végén összetapadva megállnak, így teljes mértékben elvesztik mozgási energiájukat.
- Üljünk a forgózsámolyra, vegyük a kezünkbe az ólomcsővel nehezített biciklikereket, amit forgassunk meg. A kerék tengelye legyen vízszintes. Lábunkat emeljük fel, majd fordítsuk a kerék tengelyét függőleges irányba. Amint a kereket elforgatjuk, mi magunk is forgásba jövünk. Ha a kereket ellenkező irányba fordítjuk, vagyis megváltoztatjuk a forgásirányát, akkor mi is az ellenkező irányba forgunk. Saját forgásirányunk és a kerék forgásiránya mindig ellentétes.
- Üljünk a forgózsámolyra, vegyünk a kezünkbe két 5 kilós súlyt, lábunkat emeljük fel, és behúzott kézzel hozzuk forgásba magunkat. Forgás közben karunkat tárjuk szét, majd ismét húzzuk össze. Karunkat széttárva forgásunk lelassul, visszahúzva újra felgyorsul.
- Térítsünk ki egy vagy több golyót, majd engedjük el a golyó(ka)t, és figyeljük meg a golyók mozgását.
- Csatlakoztassuk a nagyfeszültségű tápegységet a kerékkel ellátott katódsugárcsőhöz, majd kapcsoljuk be. A katódból kilépő elektronok megforgatják a kereket, ami a fluoreszcens bevonat hatására zöldes fénnyel világít.
- Ha bizonyos magasságból vízszintes talajra ejtünk labdákat, akkor azok kisebb sebességgel pattannak vissza, mint a leérkezési sebességük. Ha azonban két labdát egymás tetejére helyezünk, és így ejtjük le őket, akkor a felső labda meglepően magasra pattanhat.
- A rendszer indítása után a nagyobb test először szabadesésszerűen kezd el mozogni, majd lelassul, végül megáll. A kisebb test látványosan feltekeredik a vízszintes rúdra.
- Ha az álló céltárgy és a lövedék tömege megegyezik, akkor az ütközés után a lövedék megáll, és a céltárgy ugyanakkora sebességgel mozog, mint amennyivel a lövedék becsapódott. Ha a lövedék tömege nagyobb a céltárgy tömegénél, akkor az ütközés után mindkét test ugyanabba az irányba mozog tovább, mint amilyen a lövedék eredeti sebessége volt. Ha a céltárgy tömege nagyobb a lövedék tömegénél, akkor a lövedék visszapattan a céltárgyról.
- Az ütközések ugyanúgy játszódnak le taszító mágneses ütközők esetén is, mint rugókkal: Ha az álló céltárgy és a lövedék tömege megegyezik, akkor az ütközés után a lövedék megáll, és a céltárgy ugyanakkora sebességgel mozog, mint amennyivel a lövedék becsapódott.
- Az egymást vonzó mágneses ütközők segítségével tökéletesen rugalmatlan ütközéseket valósíthatunk meg. Az ütközés után a mágnesek hatására a kiskocsik egymáshoz tapadnak, és együtt mozognak tovább.
- Határozzuk meg két egyforma pénzérme centrális, egyenes ütközésére jellemzõ ütközési számot! Végezzük el a mérést különbözõ pénzérme-párokkal!
- Ha bizonyos magasságból vízszintes talajra ejtünk labdákat, akkor azok kisebb sebességgel pattannak vissza, mint a leérkezési sebességük. A visszapattanási és a leérkezési sebességük arányát nevezzük ütközési számnak.
- Tegyünk vizet a vödörbe, majd a kötél segítségével forgassuk meg a vödröt függőleges síkban. Ha a vödröt elegendően gyorsan forgatjuk, akkor még a pálya tetőpontján (amikor szájával lefelé néz a vödör) sem folyik ki a víz a vödörből.
|