Jelenség leírása
Határozzuk meg két egyforma pénzérme centrális, egyenes ütközésére jellemzõ ütközési számot! Végezzük el a mérést különbözõ pénzérme-párokkal!
Eszközök
pénzérmék, szögmérő, vonalzó
Magyarázat
A méréseket 1, 2, 5, 10, 20 és 100 forintosokkal is elvégeztem úgy, hogy az asztalon nyugvó egyik pénzérmének nekipöcköltem a párját. (A centrális ütközést úgy próbáltam biztosítani, hogy lazán két vonalzó közé fogtam a pénzeket, és igyekeztem olymódon meglökni az érméket, hogy a vonalzók ne akadályozzák a mozgásukat.) Az ütközés és a pénzek megállása után megmértem, hogy mennyire távolodtak el az érmék az ütközés helyétõl. Ezek az utak (s1 és s2, ahol az 1-es index a kezdetben nyugvó pénzre utal) arányosak az érmék ütközés utáni kezdõsebességének négyzetével (2g s=v2). Az ütközési szám definíciója: k az ütközés utáni sebességkülönbségek és az ütközés elõtti sebességkülönbségek aránya. Ezek szerint (a tömegek egyenlõségét és az impulzusmegmaradás törvényét is felhasználva):
Mindegyik pénzérme-párnál 10-10 mérést végeztem, ezekbõl számolt és átlagolt k-k rendre (növekvõ névértékû sorrendben): 0,71; 0,49; 0,68; 0,63; 0,56; 0,64 és 0,28. A mérési adatokból számolt k értékek szórása (az átlagtól való eltérés átlagos nagysága) 10 százalék körüli, lényegesen (mintegy 10-szer) nagyobb, mint amennyi a leolvasási pontosság alapján várható lenne. Felmerült az a gyanú, hogy az ütközési szám - a szakkönyvekben leírtakkal ellentétben - esetleg lényegesen függhet az ütközõ érmék sebességétõl; de az adatok csoportosítása (k-t ábrázoltam az ütközés erõsségére jellemzõ függvényében) nem erõsítette meg ezt a feltételezést. A nagy szórást tehát más hatások, feltehetõen a ,,terelõ'' vonalzókkal való ütközések okozhatták.
A mérési eredmények azt mutatják, hogy a pénzérmék kicsit különbözõ mértékben ugyan, de meglepõen ,,rugalmasak'', egyedül a 100-asok ütközése tér el a többitõl, ez a pénz - szabad szemmel is láthatóan - rugalmatlanabb a többinél.
Meszéna Balázs (Fazekas M. Fõv. Gyak. Gimn., 10. évf.)!!\\!! dolgozata alapján