Média
Jelenség leírása
Ha az álló céltárgy és a lövedék tömege megegyezik, akkor az ütközés után a lövedék megáll, és a céltárgy ugyanakkora sebességgel mozog, mint amennyivel a lövedék becsapódott. Ha a lövedék tömege nagyobb a céltárgy tömegénél, akkor az ütközés után mindkét test ugyanabba az irányba mozog tovább, mint amilyen a lövedék eredeti sebessége volt. Ha a céltárgy tömege nagyobb a lövedék tömegénél, akkor a lövedék visszapattan a céltárgyról.
Összeállítás
Helyezzünk vízszintes sínre álló kiskocsit (céltárgy) és ütköztessünk neki rugós ütközővel ellátott másik kiskocsit (lövedék). Több kocsi egymásra helyezésével változtassuk a lövedék, illetve a céltárgy tömegét.
Eszközök
egyforma kiskocsik rugós ütközőkkel., Vízszintes sín
Magyarázat
107. Rugalmas ütközés
Tökéletesen rugalmas ütközésekkor az impulzus (lendület) megmaradásán kívül a mozgási energia megmaradása is érvényes, vagyis a testek ütközés elõtti lendületének, illetve mozgási energiájának összege megegyezik a testek ütközés utáni lendületének, illetve mozgási energiájának összegével.
A következõkben kizárólag olyan egyenes és centrális tökéletesen rugalmas ütközésekre szorítkozunk, amikor a céltárgy kezdetben áll. A rugalmas ütközéseket két szakaszra bonthatjuk; az elsõ szakaszban összenyomódás játszódik le, a második szakaszban pedig szétlökõdés. Tökéletesen rugalmas ütközésekkor ugyanolyan erõlökések játszódnak le összenyomódáskor, mint szétlökõdéskor. A két szimmetrikus folyamat között az ütközõ testek azonos sebességgel mozognak egy pillanatra. Ezt a közös sebességet jelöljük c-vel, amit a lendület-megmaradás törvénye segítségével határozhatunk meg:
m1 v=(m1 +m2 )c,
ahol a lövedék tömegét m1-gyel, a céltárgy tömegét pedig m2-vel jelöltük, továbbá v jelöli a lövedék kezdeti sebességét. A lövedék ütközés utáni sebessége legyen v1, a céltárgyé pedig v2.
Az összenyomódás során a céltárgy olyan erõlökést kap, ami sebességét nulláról c-re változtatja. A szétlökõdéskor ez az erõlökés megismétlõdik, vagyis a céltárgy sebessége az ütközés után:
A lövedék esetén összenyomódáskor a sebességváltozás c-v, és ez ismétlõdik meg a szétlökõdéskor, vagyis az ütközés után a lövedék teljes sebességváltozása 2(c-v) lesz. Ennek megfelelõen a lövedék ütközés utáni sebessége:
Ha a lövedék és a céltárgy tömege megegyezik (m1 =m2), akkor a fenti összefüggések alapján a lövedék ütközés utáni sebességére v1 =0 adódik, illetve a céltárgy sebessége v2 =v lesz, vagyis egyenlõ tömegek esetén sebességcsere játszódik le.
Legyen a lövedék tömege k-szor nagyobb a céltárgyénál (). Ilyenkor a lövedék sebessége az ütközés után lesz, illetve a céltárgy sebességgel mozog. Vegyük észre, hogy ha a lövedék tömege sokkal nagyobb a céltárgy tömegénél (k 1), akkor az ütközés után a lövedék lényegében változatlan v1v sebességgel halad tovább (nem vesz tudomást a könnyû céltárgyról), illetve ekkor a céltárgy közelítõleg v2 2v sebességet szerez (mintegy visszapattan a végtelen tömegû lövedékrõl).
!! ewpage!! Végül legyen a céltárgy tömege k-szor nagyobb a lövedékénél (). A behelyettesítést elvégezve ezt kapjuk: v1 =((1-k)/(1+k))v< 1 és v2 =(2/(1+k))v. Láthatjuk, hogy ilyen esetben a könnyû lövedék visszapattan a céltárgyról (v1 ellenkezõ elõjelû, mint v). Ha a céltárgy tömege sokkal nagyobb a lövedékénél, akkor v1 -v (ilyenkor a lövedék pattan vissza a céltárgyról), illetve v2 0 (a kicsiny lövedék alig tudja meglökni a nagy céltárgyat).
Érdekes megfigyelni a lövedék és a céltárgy lendület-változását, amikor a lövedék visszapattan a céltárgyról (. A lövedék kezdeti lendülete I0 =m1 v, ami I1=m1 v1-re változik, vagyis a lövedék lendület-változása:
Könnyen meggyõzõdhetünk arról, hogy ennek a lendület-változásnak a (-1)-szerese a céltárgy lendülete (illetve egyben lendület-változása is, hiszen a céltárgy állt):
Mivel k > 1, láthatjuk, hogy a céltárgy nagyobb lendületet kapott, mint amekkorával a lövedék kezdetben rendelkezett. Ennek oka az, hogy a lövedék visszapattan a céltárgyról, tehát lendület-változásának abszolút értéke nagyobb, mint a kezdeti lendületének nagysága. Ha a céltárgy tömege sokkal nagyobb a lövedékénél, akkor a lövedék saját kezdeti lendületének közel kétszeresét adja át a céltárgynak, miközben mozgási energiáját megõrzi. Ha tehát egy labda közelítõleg tökéletesen rugalmasan pattan vissza a talajról, akkor lendületének kétszeresét adja át a Földnek, miközben mozgási energiájára gondosan ügyel, hogy abból szemernyit se veszítsen.