Média
Jelenség leírása
A rugó alsó menete erőegyensúlyban van, ezért a fonál elégetése után is mozdulatlan marad. Természetesen a rugó tömegközéppontja a nehézségi gyorsulásnak megfelelően esik lefelé. Azt figyelhetjük meg, hogy a rugó először összecsukódik, és a rugó legalsó menete csak ezután kezd el szabadon esni.
Összeállítás
Fonál segítségével rögzítsük a csararrugót függőleges helyzetben az állványra úgy, hogy csak a legfelső egy-két menetet tartsa a fonál, a rugó többi része a saját súlyától megnyúlva lógjon lefelé. A rugó alsó vége legyen néhány centiméterre a talajtól (vagy az asztal lapjától). Égessük el a fonalat, és figyeljük meg, hogyan záródik össze a rugó, illetve hogyan esik le.
Eszközök
Állvány (vízszintes rúddal), lépcsőjáró (SLINKY-) rugó
Magyarázat
117. Laza csavarrugó (Slinky) ejtése
A hosszú, laza csavarrugót az Egyesült Államokban ,,Slinky'-nek nevezik, nálunk inkább a ,,lépcsõn járó rugó' elnevezés a szokásos. A rugó készülhet acélból, vagy mûanyagból is. A rugó lépcsõn járó természetét megnézhetjük a következõ animáción:
!! exttt!!!!href!!http://www.youtube.com/watch?v=Rb1fDKEBu3Mhttp://www.youtube.com/watch?v=Rb1fDKEBu3M
Ha a rugót egyik végénél fogva, fonál segítségével felfüggesztjük, majd a fonalat elégetjük, akkor érdekes megfigyelést tehetünk a rugó esésérõl. A rugó alsó vége csak akkor kezd elmozdulni, amikor már az egész rugó összecsukódik.
A felfüggesztett rugón jól megfigyelhetõ, hogy a menetek nem egyforma mértékben deformálódnak; a legalsó menetek esetén a deformáció elhanyagolhatóan kicsiny, míg a legfelsõ menetek megnyúlása igen nagy, vagyis a menetemelkedés felfelé fokozatosan, igen jelentõs mértékben növekszik.
Amikor az egész rugó felfüggesztve nyugalomban van, akkor minden egyes menete egyensúlyi állapotban van, vagyis a menetre felülrõl egy kicsit nagyobb, alulról egy kicsit kisebb erõ hat, a két erõ különbsége tart egyensúlyt a menetre ható nehézségi erõvel. A legfelsõ menetre lényegében a rugó teljes súlya fejt ki erõt, amit a fonálban ható erõ egyensúlyoz.
Ha a fonalat elégetjük, akkor elõször csak a legfelsõ menet kezd el lefelé gyorsulni, viszont ennek gyorsulása a nehézségi gyorsulás sokszorosa lesz, mert a menetre alulról az egész rugó súlyával megegyezõ erõ hat, felülrõl viszont az elégetett fonál tartóereje megszûnt. A lejjebb lévõ menetek viszont egy igen rövid idõre még nyugalomban maradnak, mert az erõegyensúlyuk csak akkor szûnik meg, ha a felettük lévõ menetek már összecsukódnak.
Az egész rugón lényegében egy lökéshullám halad végig, amely a megnyúlt rugót összecsukja. A rugó legalsó menete csak akkor kezd lefelé mozogni, amikor már az egész rugó összecsukódott, hiszen egészen addig a legalsó menetre ható erõk kiegyenlítik egymást. Érdemes azt is észrevenni, hogy eközben a rugó tömegközéppontja szabadon esik. Az egyenletesen növekvõ menetemelkedés alapján jó közelítéssel megállapíthatjuk, hogy a saját súlya miatt megnyúlt rugó tömegközéppontja a megnyúlt rugó hosszának alsó egyharmadában van, így azt is kiszámíthatjuk, hogy hozzávetõlegesen mennyi idõ alatt csukódik össze a rugó: