Jelenség leírása
Egy gumiszál megnyújtásához befektetett Wb munka nagyobb, mint a gumiszál által végzett hasznos Wh munka a szál összehúzódásakor. Határozzuk meg méréssel a Wh/Wb hatásfokot! Hogyan függ ez a hatásfok a megnyúlás és az összehúzódás sebességétõl?
Eszközök
gumiszál, stopper, súlyok (rugóra akasztható tömegek), vonalzó
Magyarázat
Kabay Réka (Monor, József A. Gimn., III. o. t.) ezen elv alapján végezte mérését; a gumiszálra erõsített m tömegû rezgõ test maximális sebességét egy fénykapun keresztül számítógép segítségével mérte (ábra). (A rezgõ test az egyensúlyi helyzeten áthaladva minden félperiódusban megszakítja a fénykapu jelét. Egy megszakítás idõtartama fordítottan arányos a test pillanatnyi sebességével, így a megszakítási idõtartamokat mérve kiszámolhatjuk az egyes félperiódusokban az egyensúlyi helyzeten való áthaladás sebességét.) Két egymást követõ v1, ill. v2 sebességértékbõl megkaphatjuk a vizsgált félperiódusban a gumiszál hatásfokát:
Ez a hatásfok jellemzi az adott amplitudójú, (v1+v2)/2 (v1 v2) sebességû deformációt.
Kabay Réka egy m=40 dkg tömegû test segítségével egy 5 mm és egy 7 mm széles gumiszálon végzett méréseket. A rezgés csillapodása során folyamatosan mérte az egyensúlyi helyzeten való áthaladás sebességét, és meghatározta a szomszédos adatokhoz tartozó áltagsebességet, ill. hatásfokot. Mérési eredményeit a grafikon mutatja. Látható, hogy az adatok nagymértékben szórnak, nehéz pontos összefüggést találni a sebesség és a hatásfok között. (Különbözhet a páratlan és páros félperiódusokhoz tartozó hatásfok, hiszen az egyik esetben a gumiszál elõször összehúzódik, és azután nyúlik meg, míg a másik esetben fordított sorrendben megy végbe a deformáció. Jelentõsen függhet a hatásfok a szál maximális megnyúlásától, a rezgés amplitudójától; ezt a paramétert esetünkben a rezgõ test tömegének változtatásával lehetett volna a sebességtõl függetlenül változtatni.)
A gumiszál nagy rugalmassága a szálat felépítõ molekulák szerkezetével magyarázható. A gumi hosszú, rendezetlenül, gombolyagszerûen elhelyezkedõ láncmolekulákból (poliizoprén molekulákból) áll, amelyeket kénhidak kapcsolnak össze. Nyújtáskor a láncmolekulák kénhidak közé esõ szakaszai kiegyenesednek. Ez a változás reverzibilis, az erõ megszüntekor a molekulák ismét felgombolyodnak és a gumiszál visszanyeri eredeti hosszát. Erõs deformáció vagy tartós terhelés hatására azonban a gombolyagszerû molekulák közötti kénhidak felszakadhatnak és a gumi maradandó alakváltozást szenved. Utóbbi esetben a gumi ,,folyásáról'' beszélünk. A gumi igen érzékenyen reagál a hõmérsékletváltozásra; hirtelen nyújtás hatására fölmelegszik, míg melegítéskor összehúzódik.
Major Zsuzsanna (Stuttgart, Friedrich-Eugens Gymn., II. o. t.) igen érdekes vizsgálatot végzett; azt tanulámányozta, hogy egy adott hosszúságra megfeszített gumiszálban hogyan változik idõben a rugalmas erõ. Azt tapasztalta, hogy a rugalmas erõ a megnyúlás pillanatában a legnagyobb, majd exponenciális jelleggel csökken egy állandó értékre. Mérései szerint körülbelül két perc alatt áll be ez az érték.