Jelenség leírása
Határozzuk meg egy kavics sûrûségét két egyforma mérõhenger, egy súlysorozat nélküli kétkarú mérleg és víz segítségével! Mekkora a mérés hibája? Végezzük el a mérést 2-3 másféle kõdarabbal is!
Eszközök
Kétkarú mérleg, mérőhengerek, víz
Magyarázat
A feladat megoldását Szilágyi Péter (Debrecen, Kossuth L. Gyak. Gimn., 9. o.t.) dolgozata alapján ismertetjük.
1. A mérés elve. Egy test sûrûségét a test m tömegének és V térfogatának hányadosaként kapjuk meg: =m/V. A feladatban szereplõ kavicsoknak tehát a tömegét és a térfogatát kellett megmérni. A kavics térfogatát mérõhengerrel, a kiszorított víz térfogatának megmérésével lehet meghatározni. A kavics tömegének mérését vele azonos tömegû víz térfogatának mérésére vezettem vissza. (A víz sûrûségét ismertnek vettem.)
2. A mérés leírása. A mérés során 5 különbözõ, a ház körül található kavics- és kõdarab tömegét és térfogatát határoztam meg. Sorrendben:
I. Hagyományos, szabályos, sima, fényes felületû kavics.
II. Bramac cserépdarab.
III. Vörös tégladarab.
IV. Sárga tégladarab.
V. Tömör, szabálytalan alakú, durva felületû kõdarab.
Elõször a kavicsok térfogatát mértem meg egy 100 cm3-es mérõhenger és víz felhasználásával. A mérõhengert kb. 50 cm3-ig megtöltöttem vízzel, majd a kavicsot (kõdarabot) - vigyázva, hogy nehogy kifröccsenjen a víz - belehelyeztem a mérõhengerbe (természetesen úgy, hogy teljesen ellepje a víz). A vízszintemelkedés megadta a kavics (kõdarab) térfogatát.
A kavicsok tömegének méréséhez 2 darab 100 cm3-es mérõhengert és egy kétkarú mérleget használtam fel. Elõször gondosan vízszintesre állítottam a mérleget, majd a serpenyõkbe egy-egy üres mérõhengert tettem. Ezek nem voltak pontosan egyforma tömegûek, ezért a könnyebb oldalhoz egy szalvétára kristálycukrot adagoltam, így kiegyensúlyoztam a mérleget. Ezután az egyik serpenyõbe a megmérendõ kavicsot tettem, a másikba pedig fokozatosan annyi vizet adagoltam, hogy a mérleg újra egyensúlyba kerüljön. Ekkor a kavics tömege megegyezett a felhasznált víz tömegével, melyet a leolvasott térfogatának és a víz sûrûségének ismeretében kiszámolhattunk.
3. Mérési adatok. Az öt különbözõ kõ térfogatát és tömegét három mérési sorozatban mértem végig. Az alábbi táblázat ezeket az adatokat, valamint a belõlük számított sûrûséget tartalmazza. (A sûrûség átlagéretékét a késõbb meghatározott mérési hiba alapján 2 jegyre kerekítettem.)
3c|tömeg [g] | 3c|térfogat [cm3] | 4c|sûrûség [g/cm3] | ||||||||
kavics | 1. | 2. | 3. | 1. | 2. | 3. | 1. | 2. | 3. | átlag |
I. | 15,5 | 15 | 16 | 6 | 6 | 7 | 2,58 | 2,50 | 2,29 | 2,5 |
II. | 24 | 22 | 25 | 10 | 11 | 11 | 2,40 | 2,00 | 2,27 | 2,2 |
III. | 12,5 | 13 | 13 | 9 | 9 | 8 | 1,39 | 1,44 | 1,63 | 1,5 |
IV. | 10 | 10 | 11,5 | 6 | 7 | 6 | 1,67 | 1,43 | 1,92 | 1,7 |
V. | 16,5 | 16 | 17,5 | 7 | 7 | 8 | 2,36 | 2,29 | 2,19 | 2,3 |
4. Mérési adatok értékelése. A kiválasztott kövek sûrûség szempontjából két csoportot alkotnak. A kétfajta (vörös és sárga) tégla sûrûsége 1,5-1,7 g/cm3, a kavicsok és a Bramac cserépdarab sûrûsége pedig 2,2-2,5 g/cm3 tartományba esik. A mesterséges kövek (tégla és Bramac cserép) közül a Bramac cserép sûrûsége áll a legközelebb a természetes kövekéhez, a téglák sûrûsége kisebb ezeknél. Ez utalhat az összetételben levõ eltérésre és az elõállítás körülményeire. A megvizsgált köveknek viszonylag kicsi lehet a fémtartalma, hiszen a magas fémtartalmú közetek (pl. a vas-szulfit) sûrûsége kb. 5-7 g/cm3.
4. Mérés hibája. A mérés pontosságát két hibaforrás befolyásolja. Az egyik a mérõhengeren vízszintjének leolvasásakor fellépõ leolvasási hiba, amely kb. 0,5 cm3 nagyságú. Ez a mért értékek nagyságrendjének (6-11 cm3) mintegy 4-8 %-a.
A másik hibaforrás a tömegmérés során lép fel. Problémát jelent a mérleg egyensúlyi helyzetének megállapítása, pl. akkor, amikor a serpenyõk nincsenek teljesen nyugalomban. Azy tapasztaltam, hogy a víz térfogatának 0,5 cm3-nél kisebb változtatása a mérleget nem billentette ki észrevehetõen, ez a kavics tömegmérésének 3-5 %-os pontatlanságára utal. A sûrûség számított értékének hibája a fenti két relatív hiba összege, tehát kb. 10-12 %.
Megjegyzés. Az itt leírt mérési módszernél szisztematikus hibát okozhat az a tény, hogy a téglaszerû (porózus) anyagok számottevõ mennyiségû vizet képesek magukba szívni.
(G.P.)