Jelenség leírása
A palánkról visszapattanó jégkorong visszaverõdési szöge általában nem egyezik meg a beesési szöggel. (A jégkorong mozgását modellezhetjük falról visszapattanó befõttesüveg-tetõ mozgásával.) Hogyan függ a visszaverõdés szöge a falhoz csapódó korong (tetõ) sebességétõl és a beesési szögtõl?
Összeállítás
A mérés gondos elvégzéséhez olyan ,,korongkilövõ szerkezetre'' volt szükség, amellyel többször is (a mérési hibán belül) ugyanakkora kezdõsebességgel lehetett indítani a korongot.
Magyarázat
A mérés gondos elvégzéséhez olyan ,,korongkilövõ szerkezetre'' volt szükség, amellyel többször is (a mérési hibán belül) ugyanakkora kezdõsebességgel lehetett indítani a korongot. Ezt a technikai feladatot legtöbben valamilyen rugós vagy gumis ,,parittyával'' oldották meg. Biró István (Marosvásárhely, Bolyai Farkas Líceum 10. o.t.) ügyes szerkezetet konstruált, amely a kilövés körülményeinek reprodukálhatósága mellett a korong pályájának kirajzolását is megoldotta (1. ábra). A korong közepébe lyukat fúrt, melybe egy cérnával körbetekert fogpiszkálót helyezett. A cérnaszálat tintával itatta át, így a sima üveglapot éppen érintõ tintás cérnaszálvég kirajzolta a korong tömegközéppontjának pályáját.
1. ábra
Ketten - Nagy Ádám (Budapest, Szent István Gimn., 12. o.t.) és Biró István - észrevették, hogy a visszapattanó korong pályája nem egyenes, hanem ,,elferdül'', ezt a megfigyelést azonban a visszapattanási szög megállapításakor nem használták ki. Valamennyi versenyzõ a már megállt korong helyzetébõl számította ki a 2 visszaverõdési szöget, ez azonban egy kicsit eltér az ütközésre jobban jellemzõ, jóllehet nehezebben mérhetõ 1 szögtõl (2. ábra).
2. ábra
A mérés kivitelezésének egyik lényeges pontja a megfelelõ csúszófelület kiválasztása. Legtöbben valamilyen sima felületet választottak, amelyen a sebesség mérésénél figyelembe kellett venniük a súrlódást is. Jurányi Zsófia (Pécs, !!\hbox!!Leöwey Klára Gimn. 12. o.t.) étolajjal bekent bútorlapon végezte méréseit. Állítása szerint ezen a lapon a súrlódás elhanyagolhatóan kicsi. Geresdi Attila (Pécs, Árpád Fejedelem Gimn. 11. o.t.) egy 1 m2-es felületû légpárnás asztalon kísérletezett. A szögek mérését általában vonalzó és szögmérõ segítségével oldották meg a versenyzõk, de más megoldás is elõfordult: Sükösd Zsuzsanna (Budapest, Orsolya Rendi Szent Angéla Gimn. és Ált. Isk. 7. o.t.) például a ,,kockás'' konyhakövezet koordináta-rendszerét használta fel a korong helyének és mozgásának meghatározására.
Csaknem minden versenyzõ azt az eredményt kapta, hogy a visszaverõdési szög nagyobb, mint a beesési szög, az eltérés azonban kicsi, illetve a merõlegeshez közeli értékeknél egyre kisebbé válik. Ezt szemlélteti Szilágyi Péter (Debrecen, Kossuth L. Gyak. Gimn. 9. o.t.) 3 különbözõ sebességre utaló mérési eredményeinek grafikus ábrázolása (3. ábra). Nagy Ádám a visszaverõdési és a beesési szög arányát ábrázolta a beesési szög függvényében (4. ábra).
3. ábra
4. ábra
A szögek mérésénél nehezebb a sebességfüggés kísérleti vizsgálata. Különbözõ magasságú lejtõkrõl indított korongok sebessége közötti eltérés nem olyan nagy, hogy - a számottevõ mérési hibák mellett - egyértelmû kapcsolatot lehetne találni a szögek és a sebességek között. (Parittyás kilövõszerkezetnél az ütközés sebessége nagyobb lehet, viszont a sebesség mérése válik bizonytalanabbá.) Az 5. ábra Jurányi Zsófia mérési adatait mutatja. A visszaverõdési szöget ábrázolta (a mérési pontosságot is feltüntetve a rajzon) különbözõ v ütközési sebességek esetén, a beesési szög =45o rögzített értéke mellett. Látható, hogy a vizsgált tartományban (az adott mérési pontosság mellett) nem függ v-tõl.
5. ábra