Média
Jelenség leírása
Ha a fahasábok elegendően magasak, illetve a súrlódás elegendően nagy, akkor a hasábok felborulnak a lejtőn. Ha a súrlódást tetszőlegesen lecsökkentjük (a könnyen mozgó kiskocsi segítségével), akkor akármilyen magas hasáb felborulás nélkül, tiszta transzlációs mozgással halad lefelé a lejtőn.
Összeállítás
A fahasábokat egyenként, illetve egymás tetejére állítva a lejtőre helyezzük, majd elengedjük őket. Ugyanezt megismételjük úgy, hogy a fahasábokat a könnyen mozgó kocsira tesszük, és ezt az összeállítást helyezzük a lejtőre.
Eszközök
Hosszú lejtő, két fahasáb, könnyen mozgó kiskocsi.
Magyarázat
106. Stabilitás a lejtõn
Elõször vizsgáljuk azt az esetet, amikor a súrlódás olyan nagy, hogy a fahasáb nyugalomban maradna a lejtõn, hacsak fel nem borul. Úgy szokás fogalmazni, hogy három erõ hat a fahasábra: a nehézségi erõ, aminek támadáspontja a fahasáb tömegközéppontjában van; a tapadási súrlódási erõ, aminek a hatásvonala a lejtõ és a fahasáb érintkezési felülete mentén halad; valamint a lejtõre merõleges kényszererõ. Közismert, hogy egy test, amelyre három, egy síkban fekvõ erõ hat, akkor van mechanikai egyensúlyban, ha a három erõ eredõje nulla, illetve a három erõ hatásvonala egy ponton megy át. (Ezt a következõ módon magyarázhatjuk meg: A háromból tekintsük két erõ hatásvonalának metszéspontját, amire ez a két erõ nem gyakorol forgatónyomatékot, hiszen erõkarjuk nulla. Így a harmadik erõnek is nulla forgatónyomatékot kell erre a pontra kifejtenie, vagyis a harmadik erõ hatásvonalának is át kell mennie a metszésponton.) Tehát a lejtõre merõleges kényszererõ támadáspontját a nehézségi erõ és a súrlódási erõ hatásvonalainak metszéspontja jelöli ki.
Ha ez a pont a hasáb lejtõvel érintkezõ felületére esik, akkor a fahasáb stabilan áll a lejtõn. Ha viszont a nehézségi erõ hatásvonala a hasáb lejtõvel érintkezõ felületén kívül metszi a lejtõt, akkor a test felborul.
A sztatikus stabilitás után vizsgáljuk meg a dinamikai egyensúlyt is. Ilyenkor azt vizsgáljuk, hogy milyen feltételek teljesülése esetén képes a fahasáb felborulás nélkül (tisztán transzlációs mozgással) lecsúszni a lejtõn. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy gyorsuló mozgás esetén a forgatónyomatékokat a test tömegközéppontjára kell számítanunk.
Feltesszük tehát, hogy a test felborulás nélkül a=g(sin -cos ) gyorsulással mozog lefelé a lejtõn. A fahasáb szélessége legyen s, magassága h. A nehézségi erõ (mg) forgatónyomatéka a tömegközéppontra vonatkoztatva nulla. A súrlódási erõ (mgcos ) forgatónyomatéka: . Ezzel a forgatónyomatékkal kell egyensúlyt tartania a felületre merõleges kényszererõ (mgcos ) nyomatékának. Szabad paraméterként jelentkezik a felületre merõleges nyomóerõnek a tömegközéppontra vonatkozó erõkarja, amit nevezzünk x-nek. Így a forgatónyomaték egyensúly a következõ alakban írható fel:
amibõl . Az x erõkar értékét viszont a fahasáb szélessége korlátozza: , tehát a dinamikai stabilitás feltétele: .
Ez azt jelenti, hogy például =0,1 súrlódási együttható esetén egészen addig stabilan (felborulás nélkül) csúszik le a test a lejtõn, amíg magassága tízszer jobban meg nem haladja a szélességét. Érdekes észrevennünk, hogy a dinamikai stabilitás feltétele nem függ a lejtõ hajlásszögétõl. (A sztatikus stabilitás feltétele hajlásszögfüggõ: .) Ugyancsak figyelemreméltó eredmény az is, hogy súrlódásmentes lejtõn (=0) akármilyen magas fahasáb borulás nélkül csúszik le. Ennek oka az, hogy ilyenkor csak két erõ (nehézségi erõ és felületre merõleges nyomóerõ) hat a testre, melyeknek metszéspontja éppen a tömegközéppont, amelyre tehát nem tudnak forgatónyomatékot kifejteni.