Jelenség leírása
Határozzuk meg, hány szénatom található különbözõ keménységû grafitceruzákkal húzott vonal 1 mm-es hosszán!
Magyarázat
Ivády Balázs (Kazincbarcika, Ságvári E. Gimn., 11. o.t.) érzékeny mérleggel közvetlenül mérte a ceruza tömegcsökkenését, s ebbõl számította ki a kérdéses atomszámot. A mérés hibájának becslésekor rámutatott arra, hogy a kiértékelésnél szisztematikus hibát okoz az a tény, hogy ,,grafitceruza'' nem tiszta grafit, hanem csak kb. -a szén, a többi rész agyag. A ceruzahegy keménységét az agyagtartalom növelésével és a gyártási hõmérséklet emelésével lehet fokozni.
Tamás Levente (Marosvásárhely, Bolyai F. Líceum 10. o.t.) megvizsgálta, hogyan függ az egységnyi hosszú ceruzanyomban levõ szénatomok száma a papír minõségétõl (normál írólapon illetve dörzspapíron). Egy tartóállvány és megfelelõ súlyok segítségével olyan berendezést készített, amely a ceruzát egyenletesen, állandó nagyságú és irányú erõvel szorította a papírlaphoz, ilymódon lényegesen csökkentette a kézzel húzott vonalak vastagságának véletlenszerû ingadozását. A tömegméréssel kapott eredményeit megpróbálta egy másik, ettõl független mérési eljárással, a ceruzanyom elektromos ellenállásának mérésével ellenõrizni. A hengeres ceruzabél ellenállásának mérésébõl fajlagos ellenállást számolt, majd a besatírozott papír elektromos ellenállásának mért értékeibõl a grafitréteg vastagságára, ebbõl pedig az atomok számára következtetett. Ezzel a módszerrel kapott adatai azonban nagyságrendekkel eltértek a tömegméréssel kapott eredményektõl. Ebbõl arra következtetett, hogy az elektromos vezetést számottevõen befolyásolja a grafit mellett jelenlevõ adalékanyag, továbbá az a tény, hogy a papírlapon a grafit nem tekinthetõ homogén, összefüggõ rétegnek, hanem csak lazán érintkezõ szemcsék halmazának.