Média
Jelenség leírása
A fényforrással állítsunk elő párhuzamos fénynyalábot, amivel világítsuk meg oldalról az üvegkádat. A víz feletti levegőben füsttel, a vízben pedig fluoreszcens festék segítségével tudjuk láthatóvá tenni a fényt. Jól láthatjuk a beeső fénysugarat, a megtört fénysugarat és a visszavert fénysugarat is. Ha a fény vízből halad levegő felé, akkor nagyobb beesési szögek esetén a kilépő megtört fénysugár eltűnik, ilyenkor teljes visszaverődés jön létre.
Összeállítás
A fényforrással állítsunk elő párhuzamos fénynyalábot, amivel világítsuk meg oldalról az üvegkádat. A víz feletti levegőben füsttel, a vízben pedig fluoreszcens festék segítségével tudjuk láthatóvá tenni a fényt. Jól láthatjuk a beeső fénysugarat, a megtört fénysugarat és a visszavert fénysugarat is.
Eszközök
fényforrás., fluoreszcens festék, füst, Üvegkád, víz
Magyarázat
156. Fénytörés, teljes visszaverõdés
Ha két közeg határára ferdén párhuzamos fénynyaláb érkezik, akkor a fénysugár részben visszaverõdik, részben behatol a közegbe. A fény terjedési iránya általában mindkét esetben megváltozik. A közegek és a határfelület tulajdonságaitól függ, hogy a fény csak visszaverõdik, vagy egy része behatol az új közegbe, és ilyenkor a visszaverõdés és a fénytörés közül melyik az erõteljesebb.
A fényvisszaverõdés törvénye:
[1.] A beesõ fénysugár, a beesési merõleges és a visszavert fénysugár egy síkban van.
[2.] A visszaverõdési szög egyenlõ a beesési szöggel.
A fénytörés törvénye:
[1.] A beesõ fénysugár, a megtört fénysugár és a beesési merõleges egy síkban vannak.
[2.] A beesési szög ( szinusza egyenesen arányos a törési szög () szinuszával. Az arányossági tényezõ a második közegnek az elsõre vonatkozó törésmutatója (n21). A törésmutató kifejezhetõ a két közegben mért terjedési sebesség hányadosával:
n21 =c1/c2,
sin =n21 sin .
A különbözõ anyagok törésmutatója függ a fény színétõl, általában a vörös színre a legkisebb, ibolyára a legnagyobb.
Az anyagok légüres térre vonatkozó törésmutatóját abszolút törésmutatónak nevezzük és n-nel jelöljük. Két anyag egymásra vonatkozó törésmutatója kifejezhetõ abszolút törésmutatóik segítségével:
n21=n2/ n1.
Két átlátszó közeg közül azt, amelyben a fény terjedési sebessége kisebb, optikailag sûrûbb, a másikat optikailag ritkább közegnek nevezzük. A fény optikailag sûrûbb közegbe lépve a beesési merõlegeshez törik, optikailag ritkább közegbe lépve a beesési merõlegestõl törik.
Teljes visszaverõdés:
Ha a fény optikailag sûrûbb közeg felõl halad a ritkább felé, elegendõen nagy szög esetén teljes visszaverõdést szenved a közeghatáron. A teljes visszaverõdés határszöge (h) az a beesési szög, amelyhez 90o-os törési szög tartozik:
sin h= nr,s (= 1/ns,r).
A törésmutatóban szereplõ r index a ritkább, az s index pedig az optikailag sûrûbb közegre vonatkozik. Az optikailag sûrûbb közegbõl a közeghatárra a határszögnél nagyobb beesési szöggel érkezõ fénysugár teljes egészében visszaverõdik.
Levegõ és víz esetén természetesen a levegõ az optikailag ritkább, a víz pedig az optikailag sûrûbb közeg. Tehát amikor a fény levegõbõl halad a víz felé, akkor mindig van visszavert és megtört fénynyaláb, és a törési szög kisebb, mint a beesési szög.
Ha a fény vízbõl halad a levegõ felé, akkor a törési szög nagyobb, mint a beesési szög. Víz és levegõ relatív törésmutatója hozzávetõlegesen 4/3, és ennek megfelelõen a határszög 48,6o. Ha a beesési szög nagyobb a határszögnél (vagy egyenlõ vele), akkor törés nem lép fel, hanem teljes visszaverõdés történik.