Média
Jelenség leírása
A Stirling motor modell energia betáplálását borszeszégővel végezhetjük. Amíg az energia betáplálás folyamatos, a motor jár. A Stirling-motor energiaellátását biztosíthatjuk parabolatükörrel fókuszált napenergiával is.
Összeállítás
A Stirling motor modell energia betáplálását borszeszégővel végezhetjük.
Eszközök
borszeszégő, gyufa., Stirling motor modell
Magyarázat
148. Stirling-motor
Termodinamikai tanulmányaink során találkozunk a hõerõgép absztrakt fogalmával. Egy bizonyos gázzal körfolyamatot végzünk a p - V diagramon, és megállapítjuk, mennyi a hõerõgép által végzett munka, mennyi hõt vesz fel a gáz, mennyi hõt ad le, mekkora a hatásfoka. Amikor viszont valódi hõerõgépekrõl tanulunk, akkor a belsõ égésû motorokat, gõzgépet, gõzturbinát emlegetünk, melyekbe folyamatosan anyag áramlik be és ki. A Stirling-motor viszont pontosan megfelel tanulmányaink elvont hõerõgépének; benne állandó mennyiségû gáz van, amely hõt vesz fel, hõt ad le, és periodikusan hasznosítható mechanikai munkát végez.
A motort Robert Stirling lelkész találta fel 1816-ban, aki az elsõ gépeken lényeges újításokat dolgozott ki, az elsõ szabadalmat is õ adta be és késõbb segített mérnök fivérének, James Stirlingnek a további fejlesztésben. A Stirling motorban egy adott tömegû, a környezettõl tömítésekkel elzárt gáz, általában levegõ, hidrogén vagy hélium van. Ennek a gáznak az állapotjelzõi a gáztörvények szerint változnak. A Stirling-motor vagy más néven hõlégmotor, külsõ hõbevezetésû hõerõgép, általában dugattyús-forgattyús mechanizmussal készül. A belsõégésû motorokkal szemben a Stirling-motor hõforrása nem a hengerben elégõ fûtõanyag, mint az Otto- és Diesel-motoroknál vagy a gázturbinában, hanem a motoron kívül van. A hõátadási folyamat lehetõvé teszi, hogy az összes hõerõgép közül a legjobb hatásfokot nyújtsa: hatásfoka megközelítheti annak az ideális Carnot-körfolyamatnak a hatásfokát. Amikor az adott térfogatú gázt melegítik, a nyomása megnõ, és a dugattyú felületére hatva mechanikai munkát fog végezni a motor munka-ütemében. Amikor a gázt lehûtik, nyomása esik, ez azt jelenti, hogy kevesebb munkára van szükség a gáz összenyomására a következõ ütemben, mint amit a munka ütemben szolgáltatott, így az energiamérleg nyereséges lesz, ez a motor tengelyén hasznos munkaként fog megjelenni. A gáz ciklikusan áramlik a fûtõ és hûtõ hõcserélõk között. A gáz nem távozik a munka ütem után, hanem állandóan a motorban marad. Nincs szükség szelepekre sem, mint más motoroknál.
A Stirling-motoroknak az idõk folyamán három változatát fejlesztették ki (-, - és -típusról beszélhetünk). A filmen bemutatott gép -típusú Stirling-motor.
A Stirling-motor -változatának vázlata látható az ábrán. Ebben a típusban külön dugattyút használnak a gáz áramoltatására a meleg és hideg kamrák között. Az 1. ütemben az alsó terelõdugattyú alatti térben a gáz felmelegszik, kitágul és felfelé nyomja a munkadugattyút. Ez a munkaütem. A felsõ holtpont után a terelõdugattyú lefelé mozdul el és átnyomja a gázt a hideg térbe, eközben a munkadugattyú még felfelé mozog, így a hûtõ henger térfogata nõ. (2. ütem: átáramoltatás) A 3. ütemben a hideg kamrában lévõ gáz fokozatosan lehûl. Végül a hideg gázt a terelõdugattyú átnyomja a meleg hengerbe (4. ütem) és a folyamat kezdõdik elölrõl. A Stirling-motor mûködésérõl sok animációt találhatunk az interneten, egyiknek az elérhetõségét megadjuk:
http://www.animatedengines.com/stirling.shtml