Jelenség leírása
Készítsünk mágneses fonálingát: a lengõ test lehet egy kis mágnes, vagy egy felmágnesezett acélgolyó. Vizsgáljuk meg, milyen hatással van a fonálinga lengésidejére és csillapodására, ha az inga egy vízszintes alumínium-, illetve vaslemez felett leng különbözõ magasságokban
Eszközök
állandó mágnes, fonál., hosszú vonalzó, stopper
Magyarázat
Simon Gábor (Bp., Kõrösi Csoma S. Gimn., IV. o. t.) nagyméretû, kb. 1,5 m hosszúságú ingával dolgozott. Alumíniumlemez esetén azt az idõt mérte meg, míg az inga kétszeres amplitúdója (két szélsõ helyzet közötti távolság) 28 cm-rõl 10 cm-re csökken, vaslemez esetén pedig azt az idõt, mialatt a kétszeres amplitúdó 28 cm-rõl 7 cm-re csökken.
Az 1. táblázat, illetve az 1. és 2. grafikon az inga nyugalmi helyzete és a fémlemez közti h távolság különbözõ értékei mellett mért idõtartamokat tartalmazza. (Minden mérési pont 5 független mérés átlagolt eredménye.) Bár a két fém esetén a csillapodási idõt különbözõ amplitúdóhatárok között mérte, jól látható, hogy a vaslemez csillapító hatása még nagyobb h távolságok mellett is jóval erõsebb, mint az alumíniumlemezé.
Vaslemez:
!!\setlength!!!!\tabcolsep!!3.5pt
magasság h [cm] | 9 | 13 | 17 | 21 | 25 |
csillapodási idõ [s] | 18,9 0,1 | 25,9 0,7 | 34,0 0,7 | 44,2 0,4 | 59,1 0,7 |
Alumíniumlemez:
!!\setlength!!!!\tabcolsep!!3.5pt
magasság h [cm] | 2 | 4 | 6 | 8 | 10 |
csillapodási idõ [s] | 30,5 0,2 | 39,4 0,1 | 50,7 0,2 | 59,8 0,4 | 70,6 0,2 |
1. táblázat
!!\newpage!!
1. grafikon
2. grafikon
Az alumínium csillapító hatását azzal magyarázhatjuk. hogy a mozgó inga által keltett mágneses tér örvényáramokat indukál az alumíniumban, amelyek mágneses tere (a Lenz-törvény értelmében) fékezi az ingát. Ferromágneses anyagok (pl. vas) esetén a fém nagyobb mágneses szuszceptibilitása miatt ez a hatás jóval erõteljesebb.
Térjünk át a feladat másik részére, a lengésidõ vizsgálatára! Ez a mérés nagyobb körültekintést igényel, mint a csillapodás mérése. A lengésidõt annál pontosabban kaphatjuk meg, minél több periódus idejét mérjük le. Amikor az inga közel van a fémlemezhez, feltehetõ, hogy a lengésidõ az amplitúdótól is erõteljesebben függ, hiszen nagy amplitúdó mellett az ingatest a szélsõ helyzetekben kicsit felemelkedik, jobban eltávolodik a fémlemeztõl. Ezért célszerû a lengésidõt minden esetben ugyanazon amplitúdó mellett mérni, ez azonban a nagy csillapodás miatt csak néhány periódus figyelembevételét teszi lehetõvé.
Czipó Béla (Eger, Szilágyi Erzsébet Gimn., II. o. t.) a lengésidõt fénykapu segítségével mérte; egy, az ingatestre szerelt kis pálcika minden lengés alkalmával megszakította a fénykapu jelét. A megszakítások közt eltelt idõt számítógép mérte igen nagy pontossággal. A kapott eredményeket a 2. táblázat, illetve a 3. grafikon tartalmazza.
h magasság [mm] | T1 [10-1 s] | T2 [10-1 s] |
2 | 206,6 | 242,63 |
4 | 230,72 | 242,68 |
6 | 235 | 242,67 |
8 | 240,29 | 242,68 |
10 | 240,29 | 242,73 |
12 | 241,24 | |
14 | 242,48 |
2. táblázat
3. grafikon
Látható, hogy az alumíniumlemez nem befolyásolja lényegesen a lengésidõt, az inga alá helyezett vaslemez azonban csökkenti. Az ingatestre ekkor a nehézségi erõn kívül a vaslemez mágneses vonzása is hat, ezért az inga úgy viselkedik, mintha kicsit erõsebb lenne a nehézségi gyorsulás: lengésideje lecsökken. (Ez a hatás fénykapu és elektromos óra nélkül is kimutatható, csak nehezebben, pontatlanabbul.)
Czipó Béla a fénykapus idõmérés segítségével azt is igazolta, hogy vaslemez esetén a lengés amplitúdójának csökkenésével valóban kismértékben változik a lengésidõ.