Jelenség leírása
Mérjük meg egy feltöltött kondenzátor munkavégzõképességét úgy, hogy rákapcsoljuk egy kis egyenáramú játékmotorra, s e motor mûködtetésével felemelünk egy testet bizonyos magasságba. Mekkora az energiaátalakítás hatásfoka?
Eszközök
hosszú vonalzó, kondenzátor, súlyok (rugóra akasztható tömegek), villanymotor
Magyarázat
!!\includegraphics!!m150.eps
A jelenség lefolyása nagymértékben függ az egyes paraméterértékek megválasztásától. Célszerû viszonylag nagy kapacitású (néhány mF-os) kondenzátort használni 5-20 V-os töltõfeszültség mellett, és érdemes a teher tömegét kicsire (néhány grammosra) választani, így jól mérhetõ (néhány deciméteres) emelkedést érhetünk el. Az sem mindegy, hogy a motor milyen forgatónyomaték mellett adja le a teljesítményét; ezt a motor tengelyéhez kapcsolt kerék méretének megfelelõ megválasztásával állíthatjuk optimálisra.
Mivel a C kapacitású, U feszültségre feltöltött kondenzátor energiája E1=CU2/2, és az m tömegû teher h magasságba való fölemelésekor a motor E2=mgh munkát végez, a hatásfok:
Végh Balázs (Dunaújváros, Széchenyi István Gimn., I. o.t.) 10, illetve 20 g-os terhek emelkedését vizsgálta egy 5 mF-os kondenzátor kisütésekor. Eredményeit a táblázat tartalmazza. (Minden mérési adat 7 független mérés átlagolt eredménye.) Az energiaátalakítás hatásfoka igen csekély, . Az energiadisszipáció nagy részét a motoron belüli mechanikus súrlódás, illetve a motor tekercsein fellépõ hõveszteség okozza.
m | U | h | E1=CU2/2 | E2=mgh | =100.E2/E1 |
!!\mbox!![g] | [V] | [cm] | [mJ] | [mJ] | [%] |
10 | 8 | 12 | 160 | 12 | 7,5 |
10 | 10 | 19,6 | 250 | 19,6 | 7,8 |
10 | 14 | 34,4 | 490 | 34,4 | 7,0 |
20 | 20 | 37,5 | 1000 | 75 | 7,5 |
A mérési eredmények