Jelenség leírása
Mérjük meg minél pontosabban egy kézi nagyító fókusztávolságát, s határozzuk meg a mérés hibáját is!
Eszközök
fényforrás, hosszú vonalzó, kézi nagyító
Magyarázat
1. ábra
Egy kicsit áttételesebben, a Bessel-féle módszerrel sokkal pontosabban meghatározhatjuk a fókusztávolságot. Az 1. ábrán látható módon egy jól definiált, minél kisebb kiterjedésû F fényforrást (magát az izzószálat, vagy egy hátulról átvilágított rést, esetleg egy diapozitívet) képezzünk le a nagyítóval egy, a fényforrástól l távolságra elhelyezett E ernyõre. Ha az ernyõt elegendõen messze helyezzük el (l>4f), a lencse helyzetét változtatva két esetben is éles képet kapunk az ernyõn: egyszer egy kicsinyítettet, egyszer pedig egy nagyítottat. E két lencsehelyzet a fénysugarak útjának megfordíthatósága következtében szimmetrikusan helyezkedik el: az egyik esetben a t1 tárgytávolság megegyezik a másik esetben a k2 képtávolsággal, és viszont. Az l, valamint a két lencsehelyzet közötti d távolság ismeretében kiszámíthatók a tárgy- és képtávolságok:
és a leképezési törvény felhasználásával a fókusztávolság:
(Látható, hogy d és l mérésének pontosságát nem befolyásolja a lencse vastagsága!)
Érdemes a mérést többször is elvégezni különbözõ l távolságok mellett, és az így kapott fókusztávolságok átlagát tekinteni mérési eredménynek, az empirikus szórást pedig eredményünk hibájának.
Az 1. táblázatban Zsigri Beáta (Szarvas, Vajda P. Gimn., I. o. t.) mérési eredményei láthatók. Az átlagos fókusztávolság:
és ennek hibája:
l [cm] | d [cm] | f [cm] | [cm] | |
1. | 96 | 33,5 | 21,08 | 0,35 |
2. | 86 | 15 | 20,84 | 0,11 |
3. | 110 | 54 | 20,87 | 0,14 |
4. | 105,5 | 48,5 | 20,80 | 0,07 |
5. | 102 | 47 | 20,08 | 0,65 |
1. táblázat. A mérési eredmények
A mérés hibáját a nem teljesen pontszerû fényforráson és a pontatlan távolságmérésen kívül a nagyító lencsehibái is fokozhatják.