Jelenség leírása
Készítsünk gyurmából golyót, majd ejtsük azt egy kemény, vízszintes felületre! Vizsgáljuk meg a golyó alakváltozását (például a keletkezõ benyomódás átmérõjét) az ejtési magasság függvényében!
Eszközök
gyurma, hosszú vonalzó
Magyarázat
M. 136. Készítsünk gyurmából golyót, majd ejtsük azt egy kemény, vízszintes felületre! Vizsgáljuk meg a golyó alakváltozását (például a keletkezõ benyomódás átmérõjét) az ejtési magasság függvényében!
Megoldás. A leejtett gyurmagolyó földetéréskor az ábrán látható módon deformálódik.
Néhány próbamérést végezve vizsgáljuk meg, hogy a gyurmát milyen magasságokról célszerû leejteni, és a deformáció jellemzésére az ábrán látható paraméterek közül melyiket érdemes használni. Azt tapasztaljuk, hogy a deformációt a három paraméter közül a legcélszerûbb a feladat kitûzésénél javasolt d benyomódási átmérõvel leírni, ugyanis ez a paraméter változik a legjobban az ejtési magasság függvényében. Az ejtési magasságot néhány centimétertõl néhány méterig érdemes változtatni. Az ejtési magasság könnyen mérhetõ cm-es pontossággal, azonban a deformációs paraméterek mérése már nehezebb. D és x értékét megmérhetjük a földhöz tapadt gyurmagolyón egy tolómérõ segítségével. A d mennyiség méréséhez ejtsük a gyurmagolyót tiszta üveglapra. A gyurma zsírfoltot hagy az üvegen, ennek az átmérõjét könnyen mérhetjük milliméteres pontossággal.
Közismert, hogy a kezünk melegétõl felmelegedett gyurma sokkal puhább, mint a szobahõmérsékletû gyurma. Ez a jelenség nagyon nagy hibát okozhat mérésünkben. Ezért feltétlenül ügyeljünk arra, hogy az egyes méréseket egyforma hõmérsékletû (és így egyforma keménységû) golyókkal végezzük! A gyurmát minden átgyúrás után hagyjuk néhány percig hûlni.
Major Zsuzsanna (Stuttgart, Friedrich-Eugens Gymn., 8. o.t.) a mérést egy 31,6 mm átmérõjû, (290,5) g tömegû golyóval végezte. A h ejtési magasságot néhány cm-tõl 2 m-ig változtatva vizsgálta mindhárom deformációs paraméter értékét. Eredményeit a grafikon ábrázolja.
Látható, hogy valóban a d benyomódási átmérõ jellemzi legjobban a deformációt, D és x értéke az ejtési magasságot változtatva sokkal kevésbé változik. Az ejtési magasság növelésével d kezdetben gyorsan, majd egyre lassabban nõ, alakja a vizsgált tartományban egy 1-nél kisebb kitevõjû hatványfüggvénnyel közelíthetõ.