Jelenség leírása
Készítsünk egy mágnes és egy lágyvas felhasználásával ,,mágneses ingát''! Az asztalra rögzített egyik test felett lengjen a másik! Vizsgáljuk meg az inga mozgását a kitérítés szögének és a testek egyensúlyi távolságának függvényében!
Eszközök
állandó mágnes, állvány, lágyvas darab., stopper
Magyarázat
A méréshez egy számítógépbõl kiszerelt hangszórómágnest használtam, ami azért tûnt jó választásnak, mert a kb. 32 mm-es átmérõjû lapja felett nagyjából állandó mágneses teret biztosít. Az inga fonalának (cérnaszáljának) hosszát 70,0 cm-nek választottam, melyre pillanatragasztóval egy 12 mm átmérõjû lágyvas golyót erõsítettem. A mágnes és a golyó középpontjának h távolságát különbözõ értékekre állítottam be (95 mmh5 mm), és megmértem (rendszerint 10-10 lengést megfigyelve) az inga T periódusidejét.
A kezdeti kitérítési szögeket úgy választottam meg, hogy
a) a golyó mindvégig a mágneshenger teteje felett maradjon, ekkor a lengések amplitúdója kb. 1,5 cm volt;
b) a golyó csak kis mértékben hagyja el a mágnest, ekkor a lengések amplitúdója kb. 3 cm volt;
c) a golyó jelentõs mértékben hagyja el a mágnest, ekkor a lengések amplitúdója legalább 4 cm volt.
A lengésidõket táblázatba foglaltam és h függvényében grafikusan is ábrázoltam. A mérési adatokból jól látható, hogy h-t fokozatosan csökkentve egy bizonyos értékig (kb. 55-60 mm-ig) T állandó, ez alatt azonban a periódusidõ rohamosan csökken, a lengés frekvenciája nõ. Ez a hatás annál erõsebben jelentkezik, minél kisebb a kitérítés szöge.
A mérés pontosságát az határozza meg, hogy az inga hosszát és a kitérítésének értékét milliméteres, 10 lengés idejét pedig tizedmásodperces pontossággal tudtam mérni. Az idõmérés statisztikus hibája (többször elvégzett mérés eredményeinek szórása) sokkal nagyobb volt, mint a leolvasási pontosság, így itt a statisztikus hiba volt a mértékadó.
Láng Marcell (Budapest, Apáczai Csere J. Gyak. Gimn., 9. o.t.) dolgozata alapján