Jelenség leírása
Lupén keresztül szemlélve a színes monitort, vagy a színes TV képernyõjét kék, zöld és vörös pontokat vagy szakaszokat láthatunk. Optikai méréssel határozzuk meg két azonos színû pont vagy szakasz egymástól való távolságát mindkét esetben.
Eszközök
lupe, monitor, TV-képernyő
Magyarázat
A méréshez egy sík-domború nagyítót és egy videokamerát használtam. A nagyítót a TV képernyõjéhez illesztve szabad szemmel is láthatók a csíkok, a monitornál pedig a ,,pöttyök''. Azt is lehet látni, hogy a pöttyök távolsága lényegesen kisebb, mint a csíkoké. (Ez nem csoda, hiszen a TV-tõl messzebb szoktunk ülni, mint a monitortól.)
A nagyító sík részét a képernyõhöz illesztettem, majd szorosan a lencséhez érintettem a kamera objektívjét. A nagyítás mértékét olyan nagyra állítottam, hogy a kép még ne homályosodjon el. Ezután pillanatképet készítettem, majd a felvételt ugyanakkora nagyításnál megismételtem egy vonalzó centiméter-beosztásával is.
A felvételeket visszajátszottam a TV-n, és kimerevítettem a képeket. Látszott, hogy a lencse kicsit torzít; pl. két szomszédos csík távolsága a kép szélén és a közepén különbözõ. Emiatt a képernyõ közepén látható csíkokat (pontokat) mértem, ahogy a vonalzónak is a kép közepére esõ beosztásainak távolságát vizsgáltam.
Ha a vonalzóról leolvasható nagyítás P, k pedig az egyik csík (vagy pont) és az n-edik szomszédjának távolsága, akkor két szomszédos csík (pont) távolsága: d=Pk/n.
A monitor pontábrája olyan, hogy a piros, zöld és kék pontok egy kicsiny háromszöget alkotnak. Az egyszínû pontok is háromszögrács mentén helyezkednek el, az elemi cellák egyik oldala függõleges. A rácsállandó (d) mérési adatokból számolt átlagértéke 0,310,01 mm.
A TV képernyõjén az egyszínû függõleges csíkok egymáshoz képest vízszintesen is és függõlegesen is eltolva, vízszintesen mérve d=0,880,02 mm távolságban helyezkednek el. A mérés hibája a távolságmérések hibájából, a nagyító torzításából és a vonalzó beosztásának pontosságából (ez a szisztematikus hiba) adódik. Mindezeket összesítve a mérés 2-3%-ra tekinthetõ pontosnak, ez kb. egybeesik a statisztikus szórással is.
Meszéna Balázs (Fazekas M. Fõv. Gyak. Gimn., 11. o.t.)!!\\!! dolgozata alapján