Jelenség leírása
Közismert tapasztalat, hogy az erõs vízsugár alá helyezett pohár soha nem telik meg teljesen vízzel; ha elhúzzuk a poharat a vízsugár alól, térfogatának mindig csak bizonyos hányadában marad víz. Hogyan függ a pohárban maradó víz mennyisége a vízhozamtól, a vízsugár sebességétõl, a pohár elhelyezésétõl ?
Eszközök
Magas mérőhenger, vizespohár
Magyarázat
A feladat szövegében megadott háromféle változó függvényében mértem a pohárban maradó víz és a pohár teljes térfogatának százalékban kifejezett arányszámát.
A vízhozamot (melyet k-val jelöltem és liter/s egységekben adtam meg) kétféleképpen mértem. Amikor nem volt túl erõs a vízsugár, megmértem, hogy mennyi idõ alatt tölti meg az 1 literes palackot. Ha erõs volt a sugár, akkor azt mértem, hogy bizonyos idõ alatt mennyi (mekkora tömegû) víz kerül a palackba. A vízhozamot kb. 0,09 és 0,2 liter/s között tudtam változtatni. Ezután - anélkül, hogy a csap állásán változtattam volna - a vízsugár alá állítottam a henger alakú poharat. A vízoszlop és a teljes pohár magasságából egyszerûen meg lehetett állapítani, hogy a pohárnak hány százaléka telt meg vízzel.
A pohárba csapódó víz sebessége két változtatható mennyiségtõl függ: a vízhozamtól (ez és a csap A keresztmetszete határozza meg a vízsugár kifolyási sebességét), valamint a csap és a pohár s távolságától. Ha feltételezzük, hogy a víz szabadon esik, akkor a becsapódási sebessége: . A csap sugarát 7,5 mm-nek mértem, a keresztmetszete tehát 1,76 cm2. A csap kifolyónyílása és a pohár közötti távolságot 10 cm, 15 cm és 20 cm-nyire állítottam be.
Mindegyik vízhozam- illetve vízsebesség mellett a pohár kétféle helyzetében végeztem el a mérést: a víz egyszer a pohár közepén, majd a pohár szélének közelében csapódott be. Általában azt tapasztaltam, hogy amikor a pohár szélét érte a vízsugár, akkor kevesebb víz maradt a pohárban, mint amikor középen csapódott be a sugár. (Egyetlen ettõl eltérõ esetet tapasztaltam.)
A vízsugár hozamának növelése is és a víz sebességének növelése is monoton csökkenti a pohárban maradó víz mennyiségét. Ez a csökkenés azonban nem egyenletes: kis sebességeknél (kis vízhozamnál) csak mérsékelt ez a csökkenés, majd egy küszöbértéknél gyorsan kezd változni, majd az egészen nagy vízhozamoknál (vízsebességeknél) ismét mérséklõdik a csökkenés üteme. Mindez a jelenség bonyolult, igen összetett voltára utal. Az adatok grafikus ábrázolása - a viszonylag nagy mérési hibák miatt - nem kínál lehetõséget valamilyen egyszerû függvénykapcsolat felismerésére.
A mérés pontosságát az idõ-, hossz- és súlymérés hibája határozza meg. Ezek mérési pontatlanságából számolva az egész mérés hibájának nagyságrendje néhány százalékosnak adódna, ez azonban túlságosan optimista becslés, hiszen a mérési adatok szórása, a megismételt mérések nagy statisztikus ingadozása nagyobb hibára utal.
Illés Máté (Fazekas M. Fõv. Gyak. Gimn., 10. o.t.)!!\\!! dolgozata alapján