Jelenség leírása
Az olaj- vagy zsírfolt a papírlapon észrevehetetlenné válik, ha a lap két oldalának megvilágítását kiegyenlítjük. Vizsgáljuk meg egy adott fényforrás (pl. zsebizzó) által létesített megvilágítást a távolság és a beesési szög függvényében!
Összeállítás
Egy teljesen sötét szobában két zseblámpával (egy kicsivel és egy nagyobbal), valamint egy zsírfoltos papírlappal kísérleteztem. A zseblámpák elõlapját (lencséjét) eltávolítottam, így az általuk kibocsátott fény kevésbé volt irányított (kevésbé volt inhomogén szögeloszlású).
Eszközök
ernyő., szögmérő, zseblámpa
Magyarázat
A lámpák és a papírlap r1 illetve r2 távolságát (merõlegesen beesõ fénysugarak mellett) fokozatosan addig változtattam, amíg a folt ,,láthatatlanná'' vált. Mivel a papírlapon a megvilágított terület a papírtól mért távolság négyzetével arányos, azt vártam, hogy (adott P1,2 lámpateljesítmények esetén)
Mérési adataim (a lámpák és a papírlap távolságát néhány cm-tõl 30 cm-ig változtatva) a fenti mennyiség állandóságát 10 százalékos hibahatáron belül igazolták, az 8,870,8-nak adódott.
A mérés második felében a kisebb lámpát változatlan helyen hagytam, míg a nagyobb lámpa fényének beesési szögét () változtattam. Azt vártam, hogy ilyenkor a felület tényleges méretének és a merõleges vetületének különbözõségébõl adódóan egy cos -s szorzótényezõ csökkenti a papírlap megvilágítását:
A beesési szöget 47o és 83o között változtatva a fenti mennyiség valóban jó közelítéssel állandónak, 8,950,5-nak adódott.
A legtöbb mérési hiba a fény inhomogenitásából származott, nehéz volt pontosan megfigyelni a zsírfolt eltûnésének pillanatát, továbbá a távolságok mérésébõl is származott (különösen a kisebb távolságoknál) számottevõ hiba.
Szilágyi Csaba (Szeged, Radnóti M. Gimn., 11. o.t.) dolgozata alapján