Jelenség leírása
Az asztalra fektetett gyufásdobozra tegyünk rá egy vízzel telt, kisméretû poharat. Egy vonalzóval üssük ki a gyufásdobozt a pohár alól. Végezzünk egyszerû méréseket (például mérjük meg a pohár elmozdulását is), s ezek alapján becsüljük meg, mennyi idõ alatt ütöttük ki a gyufásdobozt!
Eszközök
Állítható hajlásszögű lejtő (szögmérővel), mikrofon, vonalzó
Magyarázat
A gyufásdoboz kiütésének idejét Szilágyi Péter (Debreceni Egyetem Kossuth L. Gyak. Gimn., 10. évf.) a gyufásdoboz és a vonalzó érintkezésének kezdete, valamint a gyufásdoboz és a pohár érintkezésének megszûnése között eltelt idõtartamként értelmezte.
Ezt az idõtartamot a legtöbben a pohár mérhetõ elmozdulásából határozták meg. Szilágyi Péter szerint ez az elmozdulás két részbõl tehetõ össze:
- egy egyenletesen gyorsuló szakaszból, amely a gyufásdoboz és a pohár között fellépõ súrlódási erõ következtében g gyorsulással jellemezhetõ, és éppen a keresett ideig tart,
- a pohárnak a gyufásdoboz h magasságából történõ leesése alatti vízszintes ,,repülésébõl''. (Többen is azt észlelték, hogy a pohár a leérkezés pillanatában gyakorlatilag megáll, tehát az ezt követõ csúszástól el lehet tekinteni.)
A pohár elmozdulása tehát
Így a keresett idõtartam az
másodfokú egyenlet (pozitív) megoldásaként adódik. (Voltak néhányan, akik a pohár elmozdulását vagy csak gyorsulás ideje alatti elmozdulással, vagy csak a repülés ideje alatt történõ vízszintes elmozdulással azonosították.) Ennek meghatározásához a s elmozduláson kívül meg kell mérni a pohár és a gyufásdoboz közötti csúszási súrlódási együttható értékét is. Ez utóbbit ,,klasszikus módszerekkel'' mérték a versenyzõk:
- Rugós erõmérõ segítségével létrehozott egyenletes mozgással. Geresdi Attila (Pécs, Árpád Fejedelem Gimn., 12. évf.) szétvágta és kiterítette a gyufásdobozt, hogy a húzási távolságot megnövelve csökkenjen a mérési hiba.
- Lejtõn való mozgással. Vigh Máté (Pécs, Babits M. Gimn., 10. évf.) több gyufásdoboz levágott fedõlapját egy farostlemezre ragasztotta, majd fokozatosan változtatva a farostlemez hajlásszögét megnézte, hogy mekkora az a legkisebb hajlásszög, amelynél a pohár - egy kicsiny oldalirányú kezdõsebességgel indítva - végigcsúszik a lejtõn. A súrlódási együttható: .
Vigh Máté úgy akarta megoldani a ,,kiütést'', hogy az ,,pontosan azonos'' körülmények között többször is megismételhetõ legyen. Ennek érdekében egyik végén tengelyezett falécet használt, amelyet nem kézzel, hanem a léc szabad végéhez erõsített zsinegre akasztott nehezékkel mozgatott. Mózer Tamás (Hévíz, Bibó I. Gimn., 10. évf.) a gyufásdobozra szerelt cérna végére akasztott nehezékkel rántotta ki a dobozt a pohár alól.
Ketten alternatív (második) mérésként a modern technika lehetõségeit kihasználó mérési módszereket is alkalmaztak. Szilágyi Péter a mérés közben fellépõ hangjelenségeket mikrofonnal felvette, majd a számítógépre vitt ,,hangképet'' elemezte. A digitális hangkép alapján (a számítógép belsõ órája segítségével) meghatározta a két jellegzetes hanghatás (a vonalzó hozzácsapódása a gyufásdobozhoz, illetve a pohár ütõdése a munkalaphoz) között eltelt idõt. Vigh Máté videokamerával felvette a történteket, majd ,,a filmet visszajátszva, kikockázva'' meghatározta a kiütés idõtartamát.
A közönséges gyufásdoboznak a közönséges pohár alól történõ kiütésekor (néhányan másfajta dobozt is használtak) a nagyon különbözõ helyeken és elég változatos mérési módszerekkel meghatározott ,,kiütési idõtartamok'' érdekes (de talán nem meglepõ) módon szépen egyeznek: 30-60 ms közötti értéknek adódtak. Hasonló nagyságrendû, de ettõl kicsit eltérõ (általában nagyobb) értékeket kaptak azok, akik a pohár elmozdulását az említett (hibás) módszer valamelyike szerint értelmezték.
A mérés hibáját fõleg az elmozdulás mérésének pontatlansága okozta. Szisztematikus hibát okoz a kiértékelés során tett elméleti feltevések (például az egyenletesen gyorsulónak tekintett mozgás) megkérdõjelezhetõsége. A kiütési idõ mért értékének relatív hibáját a versenyzõk általában 10-25% közötti értékre becsülték.