Jelenség leírása
Készítsünk rajztáblából egy változtatható hajlásszögû lejtõt! Illesszük a rajztábla alját az asztal széléhez úgy, hogy a lejtõn lecsúszó test ütközés nélkül hagyja el a lejtõt és essen a talajra. Mérjük meg, hogy mekkora hajlásszög esetén esik le legtávolabbra a rajztábla tetejérõl lecsúszó pénzérme! Függ-e az eredmény a rajztábla hosszától, illetve az asztal magasságától, valamint a pénzérmétõl?
Összeállítás
A mérés elvégzésekor a legnagyobb problémát az érme talajra érési helyének meghatározása okozta, mert az érme innen rendszerint továbbgurult (-repült, -pattant). A feladat megoldói a legkülönbözõbb ,,trükköket'' alkalmazták. Nagyon sokan másolópapírt helyeztek a földre, amelyen a leesõ érme jól megfigyelhetõ nyomot hagyott. Többen apró szemû anyagot (lisztet, búzadarát, homokot, teafüvet stb.) szórtak a földre, és ezt használták nyomjelzõként. Rajztábla helyett néhányan más ,,csúszó-alkalmatosságot'' (gyúródeszkát, polclapot, mérnöki rajzasztalt, plexilapot) használtak; ez a mérés lényegét nem változtatja meg, tehát elfogadható módosítás.
Eszközök
Állítható hajlásszögű lejtő
Magyarázat
A mérést elvégzõk azt az eredményt kapták, hogy a különbözõ érmék a 4510 fokos szögtartomány valamelyik értéke esetén esnek legmesszebbre az asztal szélétõl. Az 1. ábrán látható grafikon Tóth Sándor (Csongrád, Batsányi J. Gimn., 11. o.t.) mérési adatait alapján készült, a becsült mérési hibákat és az adatokra ,,szemmel'' illesztett görbét is feltüntetve.
1. ábra. Az esés távolsága a lejtõ hajlásszögének függvényében
A feladat második részét nagyon sokan félreértették, és azt vizsgálták, hogy a földetérés távolsága hogyan változik a rajztábla hosszának és az asztal magasságának függvényében. A feladat az elsõ részfeladat mérési adataiból kiolvasható eredménynek, vagyis annak a szögnek a fentiektõl való függését kérdezte, amelynél az érme a legtávolabbra esik. Ezt a részfeladatot csak néhányan oldották meg elfogadhatóan; õk azt kapták, hogy az ,,optimális szög'' a mérési hibahatáron belül nem függ sem a pénzérmétõl (annak ,,névértékétõl''), sem pedig az asztal magasságától. A rajztábla hosszával kapcsolatban megoszlottak a vélemények. Geresdi Attila (Pécs, Árpád Fejedelem Gimn., 12. o.t.) és Orosz Gergõ (Miskolc, Földes F. Gimn., 12. o.t.) nem tudtak kimutatni a mérési hibán belül ilyen függést. Kiss Imre (Pécs, Babits M. Gyak. Gimn., 10. o.t.) és Tóth Sándor viszont azt találta, hogy ez a szögérték (amelynél a legmesszebbre repül az érme) enyhe csökkenést mutat az indítási magasság növelésekor. A 2. ábrán látható grafikon Kiss Imre mérési adatait mutatja.
2. ábra. Az ,,optimális'' szög függése a lejtõ magasságától
A szög-, illetve helymeghatározás becsült mérési hibái 5 és 10 százalék közé tehetõk.