Jelenség leírása
Vizsgáljuk egy felfújt, kezdetben közel gömb alakú lufi térfogatának változását, ha egy fonállal fokozatosan a víz alá húzzuk!
Eszközök
lufi, vizeskád
Magyarázat
Mások a fokozatosan vízbe merülõ lufit csak addig vizsgálták, amíg azt még nem teljesen lepte el a víz. A vízbe merülõ rész térfogatát könnyen meg lehet mérni a vízkiszorításból. Nehezebb feladat volt a levegõben levõ (nem pontosan ismert alakú) rész térfogatának mérése. Ha valamilyen feltevéssel élünk (pl. gömbszelettel közelítjük a vízbõl kilógó részt), akkor távolságmérésekkel megoldhatjuk a feladatot. Kérdés: mit tegyünk akkor, ha minél kevesebb elméleti feltevéssel élve (csupán a mérési adatokra támaszkodva) akarjuk meghatározni a lufi térfogatának - várhatóan nem túl nagy - megváltozását.
Tamás Levente (Marosvásárhely, Bolyai Farkas Líceum 11. évf.) egy 10 literes edény aljához rögzítette a lufit, a ,,behúzást'' pedig az edénybe fokozatosan csurgatott vízzel helyettesítette. A lufi szájához kötött hosszabb mûanyagcsõ másik végét U alakú csõbõl készített folyadékos nyomásmérõhöz csatlakoztatta. A lufiban levõ levegõ térfogatának kicsiny változása is megváltoztatja a levegõ nyomását, s mivel a folyadékos manométer igen kicsiny változást is kimutat, a nyomás (és az ebbõl számolható térfogat) elég pontosan mérhetõ. (Természetesen a gáz hõmérsékletének a mérés során nem szabad megváltoznia. Ez úgy biztosítható, hogy a mérést lassan végezzük, s hagyjuk, hogy a gáz esetleg megváltozó hõmérsékletét a víz visszaállítsa az eredeti értékre.) Mérési eredményei szerint ameddig a lufinak több mint a fele levegõben van, addig a térfogata a mérési hibahatáron belül állandó, nem függ a vízbe merülõ rész nagyságától. Ha tovább növeljük a vízmagasságot, a térfogat elkezd csökkenni, s a vízszintemelkedéssel arányosan változik egészen addig, amíg teljesen el nem lepi a víz a lufit.