Mérjük meg a szaloncukor, mokkacukor és kristálycukor sűrűségét! Függ-e a mérés eredménye a nedvességtartalomtól?
A sûrûség mérése tömeg- és térfogatmérésre vezethetõ vissza. A tömeget (ki-ki lehetõsége szerint) konyhai mérleggel, patikai mérleggel vagy nagyon pontos, digitális kijelzésû laboratóriumi mérleggel mérték a versenyzõk. A térfogatot mérõhengerrel, vagy a szaloncukor esetében vízkiszorításos módszerrel lehetett meghatározni. A mokkacukor térfogatát a legegyszerûbb meghatározni, hiszen a dobozának méretét vonalzóval meg lehetett mérni. A por- és a kristálycukor térfogatába értelemszerûen beleszámítjuk a cukorkristályok között levõ levegõ térfogatát is. (Néhányan nem így értették a feladatot, s megpróbálták az egyes cukorkristálykák sûrûségét mérni.)
A mérési eredmények nagy ,,szórást'' mutattak. A dolgozatokból az egyértelmûen kiderült, hogy számottevõ eltérés van az egyes cukorfajták sûrûsége között. (Még az azonos típusú, de különbözõ gyárakból származó cukrok adatai is eltértek egymástól.) Az is kiderült, hogy a nedvességtartalom számottevõen befolyásolja a sûrûséget, de a változás számszerû adataiban már nem volt egyetértés a versenyzõk között.