Jelenség leírása
Napóra, vagy más árnyékjelenség segítségével minél pontosabban mérd meg, hogy a lakóhelyeden mikor delel a Nap!
Összeállítás
A legegyszerûbb mérési eljárás egy függõlegesen leszúrt pálca (gnómonnak nevezett õsi napóra) árnyékának megfigyelése. Amikor a pálca árnyéka a legrövidebb, akkor van a legmagasabban a Nap. Ez a módszer azonban nem túl pontos, az árnyék elmosódottsága miatt 10-15 perces mérési hibát is eredményezhet.
Eszközök
gnomon, napóra
Magyarázat
Több versenyzõ Öveges József ,,Játékos fizikai kísérletek'' címû könyvében leírt módszerre hivatkozott. Ennek az a lényege, hogy a Nap delelését nem a legmagasabb helyzetbõl, hanem az azt megelõzõ és követõ, azonos látszólagos magasságú helyzetek idejének számtani közepébõl határozzuk meg. Azért célszerû ez a módszer, mert a mért mennyiség maximumának közelében sok ,,szimmetrikus helyzet'' található (tehát sok mérési adat összevetésére van lehetõség), míg magának a maximumhelynek megfigyelése csak egyetlen mért mennyiséget jelentene. A ,,közepelõs'' módszer akkor is ad használható mérési eredményt, ha a ,,deleléskor'' éppen nem is süt a Nap.
Megyeri Ágnes (Monor, József A. Gimn. II. o.t.) az azonos napmagasságú helyzetek megfigyeléséhez a következõ eszközt készítette el. Egy fakeretre mûanyagcsövet rögzített. A keretet egy vékony, erõs huzallal felfüggesztette, az aljára pedig egy másik huzallal egy nehezéket (téglát) függesztett, melyet egy vödör vízbe lógatott. A nehezék a huzalt függõleges helyzetben tartotta, a víz a széllökések okozta lengések csillapítására szolgált. A mûanyagcsõ így a huzal körül könnyen elfordíthatóvá vált, de a függõlegessel bezárt szöge nem változott. A csõ egyik (a Nap felöli) végét keménypapírral zárta le, melynek közepére kb. 2 mm átmérõjû lyukat fúrt. A csõ másik végére ,,kockás papírt'' tett, melyre szálkeresztet rajzolt. A keretet délelõtt úgy állította be, hogy a lyukon át érkezõ fény a szálkereszt felett kb 5 mm-nyire legyen. Az idõ múltával a lassan mozgó fényfolt kétszer is áthalad a szálkereszt egyik tengelyén. Az áthaladások mérhetõ idõpontjainak számtani közepe adja a delelés idejét. A mérés szerint a Nap 1997. április 9-én Ceglédbercelen 12 óra 42 perckor delelt. Hasonló módszerrel, de egy hosszú rúd árnyékának hosszát figyelve Orosz Gábor (Miskolc, Földes F. Gimn. IV. o.t.) azt mérte, hogy a Nap április 9-én Edelényben 12h 38' 15''-kor delelt, s a mérés kb. percnyi pontosságú.
A különbözõ versenyzõk mérési adatainak eltérését (a mérési hibák mellett) a helyi idõ és a zónaidõ (földrajzi helyzettõl függõ) különbözõsége, valamint a valódi helyi idõ és a közepes helyi idõ eltérése okozza. Ez utóbbi a Föld pályának excentricitásából (nem egyenletes keringési sebességébõl) adódik, s a napról napra változik. (A mérési jegyzõkönyvben tehát azt is fel kell tüntetni, hogy melyik hónap hányadik napján végeztük el a mérést. Ezt sajnos több versenyzõ is elmulasztotta.)
