Jelenség leírása
Hosszú fonálon függő test aljához erősített gumiszálra kössünk rá egy másik testet! Vizsgáljuk meg ezzel az eszközzel a perdület megmaradását!
Eszközök
fonál., gumiszál, nehezék
Magyarázat
Major Zsuzsanna (Stuttgart, Friedrich Eugens Gymn., IV. o.t.) két (közepén átfúrt és ott a gumiszálhoz rögzített) mûanyagfedõre szimmetrikusan súlyokat helyezett, majd különbözõ kezdeti helyzetekbõl elengedve vizsgálta a rendszer forgását. Ha a gumiszálat felkekerjük, majd a testeket álló helyzetbõl elengedjük, azt tapasztaljuk, hogy eleinte növekvõ, majd fokozatosan csökkenõ szögsebességgel egymással ellentétes irányban forognak. A perdület megmaradását úgy ellenõrizhetjük, hogy megvizsgáljuk, megváltozik-e a kezdeti nulla perdület, vagy ha nem tapasztalunk változást, akkor milyen pontossággal (milyen hibahatáron belül) állíthatjuk, hogy nem történt változás.
A legkönnyebb a ,,nulleffektus'' vizsgálata, vagyis annak ellenõrzése, hogy amikor az egyik test forgása megáll, ugyanakkor a másik test szögsebessége is nulla-e. Ennek ugyanis a forgó testek adataitól (tömegétõl, mérététõl) függetlenül teljesülnie kell, ha a perdület megmarad. A tényleges mérésnél többen megfigyelték, hogy a ,,holtpontok'' idõben kicsit eltolódtak. Ez önmagában még nem jelenti a perdületmegmaradási tétel ,,megdõlését''! Csak akkor következtethetnénk a mérési adatokból erre, ha a feltekeredõ fonál és a légellenállási erõ forgatónyomatékának (szisztematikus hibák) figyelembe vétele után sem egyezik meg a kezdeti és a késõbbi perdület.
Kicsit bonyolultabb forgás közben meghatározni az összperdületet. Négyesi Gábor (Eger, Szilágyi E. Gimn., III. o.t.) azonos sugarú, de különbözõ tömegû fémhengerekkel kísérletezett. Mérte a hengerek elfordulási szögét az elsõ megállásig, s ezek arányát összehasonlította a tömegek arányával. Mérései azt igazolták, hogy a perdület ebben a kísérletben 5 százalék pontossággal megmarad (vagyis ha esetleg ,,sérülne'' ez a fontos megmaradási tétel, a sérülés nem lehet nagyobb 5 százaléknál).
Felföldi Zsolt (Fazekas M. Fõv. Gyak. Gimn., I. o.t.) hurkapálcára erõsített ólomsúlyokkal (változtatható tehetetlenségi nyomatékú testekkel kísérletezett. Mérte (stopperként egy számítógépet használva) a fél fordulatokhoz tartozó idõadatokat, és azokból kiszámította a testek pillanatnyi szögsebességét. A mért tömeg- és távolságadatokból kiszámította a testek tehetetlenségi nyomatékát, majd meghatározta a rendszer teljes perdületét. A mért és számított adatok alapján azt állíthatta, hogy kísérleteiben a perdület 8 százalék pontosságon belül megmaradt.