Média
Jelenség leírása
Nagyjából 500 menetes tekercs belsejébe tegyünk nyitott vasmagot. A vasmagra húzzuk rá az alumínium karikát. A tekercset csatlakoztassuk a váltóáramú, 230 V-os elektromos hálózatra. A bekapcsolás pillanatában a tekercs magasra lövi a karikát. Ha a tekercs vasmagjára több karikát teszünk, akkor az ágyú sokkal magasabbra lő.
Összeállítás
Nagyjából 500 menetes tekercs belsejébe tegyünk nyitott vasmagot. A vasmagra húzzuk rá az alumínium karikát. A tekercset csatlakoztassuk a váltóáramú, 230 V-os elektromos hálózatra. A bekapcsolás pillanatában a tekercs magasra lövi a karikát.
Eszközök
alumínium gyűrűk., Vasmagos tekercs
Magyarázat
157. Thomson-ágyú
Egy (hozzávetõlegesen 500 menetes) tekercs meghosszabbított, függõleges helyzetû vasmagjára a vasmagon csúszni képes alumínium karikát teszünk, és a tekercset egy kapcsolón keresztül váltakozó feszültségû áramforráshoz kapcsoljuk. Ha az áramot bekapcsoljuk, akkor a karika lerepül a vasmagról (ezt nevezzük Thomson-ágyúnak). Ha ugyanezt a kísérletet megszakított alumínium karikával végezzük el, a jelenség nem lép fel. A tekercs áramerõsségének szabályozásával elérhetõ, hogy a folytonos karika egy bizonyos magasságban lebegjen. Ilyenkor a szabálytalanul rezgõ karika gyorsan felmelegszik.
A Thomson-ágyú mûködésének magyarázata az, hogy a váltakozó áram által létrehozott váltakozó mágneses mezõben az alumínium gyûrûben örvényáram lép fel, és a Lenz-törvénynek megfelelõen a gyûrûben folyó áram mágneses hatásával akadályozza az õt létrehozó változást. Ilyen módon a tekercs mágneses tere és a karika mágneses tere taszítják egymást, vagyis a karika lerepül a vasmagról.
Érdekes és nehezen értelmezhetõ jelenséget figyelhetünk meg, ha nem egy, hanem két karikával végezzük el a kísérletet. Ilyenkor megfigyelhetjük, hogy a két karika sokkal magasabbra repül, mintha csak egyet lõne fel a Thomson-ágyú.