Média
Jelenség leírása
A kísérlethez olyan síktükör kell, amelynek egyik oldala ezüstözött, de ezen nincs védőréteg. Ha a lézerfény közvetlenül az ezüstözött felületre esik, akkor az ernyőn egyetlen visszavert fényfoltot láthatunk. Ha a tükör üveglapján keresztül éri a fény az ezüstözött felületet, akkor az ernyőn visszavert fényfoltsorozatot láthatunk. Megfigyelhetjük, hogy a második visszavert fényfolt a legerősebb.
Összeállítás
A kísérlethez olyan síktükör kell, amelynek egyik oldala ezüstözött, de ezen nincs védőréteg. Ha a lézerfény közvetlenül az ezüstözött felületre esik, akkor az ernyőn egyetlen visszavert fényfoltot láthatunk. Ha a tükör üveglapján keresztül éri a fény az ezüstözött felületet, akkor az ernyőn visszavert fényfoltsorozatot láthatunk.
Eszközök
Egyik oldalán foncsorozott síktükör, ernyő., lézer
Magyarázat
155. Fényvisszaverõdés síktükörrel
A síktükrök olyan üveglemezek, melyek egyik oldalát beezüstözik (szakszóval: foncsorozzák). Ezt a réteget általában védõfestékkel vonják be, és csak a tükör másik felét használják. Vannak azonban olyan esetek is, amikor az ezüstözött felületet használják, például írásvetítõkben, mert így tökéletes visszaverõdést hozhatunk létre. Ha ezt az oldalt világítjuk meg vékony lézersugárral, akkor egyetlen visszaverõdést kapunk, pontosan úgy, ahogy azt a fény visszaverõdésének tanulmányozásakor megismertük.
Ha azonban a tükör másik felét világítjuk meg, akkor többszörösen visszavert sugarakat tapasztalhatunk. A rajz alapján könnyen megérthetjük, hogy a fény az üvegrõl és az ezüstözött hátoldalról is visszaverõdik, sõt az üveglemezben többszörösen pattog ide-oda, miközben a fény valamekkora hányada mindig ki is lép az üveglemezbõl. Könnyen beláthatjuk, hogy a második visszavert fénysugár adja a legerõsebb visszaverõdést, mert ez találkozik elõször a jól visszaverõ ezüstözött réteggel.