Média
Jelenség leírása
Tegyünk a légszivattyú üvegbúrája alá egy kisméretű főzőpoharat, amely félig szobahőmérsékletű vizet tartalmaz. A vízben legyen egy folyadékos hőmérő is, melynek segítségével kívülről is leolvashatjuk a víz hőmérsékletét. Kapcsoljuk be a légszivattyút, és figyeljük meg a víz forrását a főzőpohárban. Ha a nyomás elegendően alacsonyra csökken, akkor a vízben buborékok jelennek meg, majd a további nyomáscsökkenés hatására a víz heves forrásba kezd. Egy-két perces forralás után a "forró víz" hőmérséklete néhány fokot csökken. A légszivattyú kikapcsolása után szinte azonnal abbamarad a forrás.
Összeállítás
Tegyünk a légszivattyú üvegbúrája alá egy kisméretű főzőpoharat, amely félig szobahőmérsékletű vizet tartalmaz. A vízben legyen egy folyadékos hőmérő is, melynek segítségével kívülről is leolvashatjuk a víz hőmérsékletét. Kapcsoljuk be a légszivattyút, és figyeljük meg a víz forrását a főzőpohárban.
Eszközök
kisméretű folyadékos hőmérő., kisméretű főzőpohár, Légszivattyú (üvegbúrával), víz
Magyarázat
127. Hideg víz forralása alacsony nyomáson
Tegyünk légszivattyú üvegburája alá egy vízzel telt poharat, amelyben egy hõmérõ segítségével folyamatosan mérhetjük a hõmérsékletet. Ha a levegõt kiszivattyúzzuk a bura alól, akkor megindul a víz forrása a pohárban. A hõmérõ jól mutatja, hogy a heves forrás akár szobahõmérsékleten is bekövetkezhet. Huzamosabb forralás esetén megfigyelhetjük, hogy a ,,forró víz' hõmérséklete lassan csökken.
Folyadékok forráspontja erõsen függ a nyomástól. Magasabb nyomáson a forráspont emelkedik, alacsonyabb nyomáson pedig süllyed. A tiszta víz forráspontja 1 atmoszféra (1,013 .105 Pa) légköri nyomás mellett 100 oC. Két atmoszféra nyomás esetén a forráspont már 120 oC, és ha a külsõ nyomás eléri a 15,5 atmoszférát, akkor a víz forráspontja 200 oC-ra növekszik. Ha a víz feletti nyomást csökkentjük, akkor a forráspont csökken. Például a Mount Everest magasságán, ahol egyharmad atmoszféra körüli a légnyomás, ott a víz már 70 oC-on forrni kezd. Ha a víz feletti térben (a légszivattyú burája alatt) a nyomást a normál légnyomás 2,3%-ára csökkentjük, akkor a víz forráspontja 20 oC-ra csökken.
A forrás akkor indul meg, amikor az adott hõmérséklethez tartozó telített gõz nyomása meghaladja a külsõ légnyomást. Ekkor ugyanis a folyadék belsejében stabil gõzbuborékok képzõdhetnek, melyeket nem roppant össze a külsõ nyomás, ilyenkor beindul a folyamatos forrás.
Ha a folyadék feletti térben nagyon alacsony a nyomás (ez következik be a jó minõségû légszivattyú esetében is), úgy az ekkora telített gõznyomáshoz tartozó hõmérséklet jelentõsen alacsonyabb lehet, mint a forrásban lévõ víz hõmérséklete. Tehát az egyensúlyi állapot eléréséhez a folyadéknak hûlni kell. A forrás viszont energiát igényel, és így esetünkben a forrásban lévõ víz saját magát hûti le, a forrást a víz a belsõ energiájának rovására csökkenti. Ha a légszivattyúban a víz feletti telített gõznyomás megfelel a víz aktuális hõmérsékletének, akkor a heves forrás abbamarad, és csak annyi buborék keletkezik, ami pótolja a légszivattyú által elszállított vízgõzt.
Megjegyezzük, hogy különlegesen alacsony nyomások esetén (ez következik be a ,,kriofór' nevû kísérleti eszközben), a víz addig forr, addig csökkenti saját belsõ energiáját, amíg meg nem fagy.