Média
Jelenség leírása
Helyezzük a gumilappal (gumimembránnal) lezárt tölcsért víz alá. A tölcsért gumicső köti össze az U-alakú üvegcsőből készült víz manométerrel, ami jelzi a gumimembránra ható erőt. Minél mélyebbre merítjük a gumimembránt, a manométer annál nagyobb nyomást jelez. A nyomás nagysága nem függ attól, hogy a gumimembránt milyen irányba forgatjuk, ha a vízmélység ugyanakkora.
Összeállítás
Helyezzük a gumilappal (gumimembránnal) lezárt tölcsért víz alá. A tölcsért gumicső köti össze az U-alakú üvegcsőből készült víz manométerrel, ami jelzi a gumimembránra ható erőt.
Eszközök
gumicső, műanyag tölcsér (melyet gumilap zár le), U-alakú cső (víz manométer), vízzel telt üvegkád.
Magyarázat
124. Hidrosztatikai nyomás szemléltetése
Víz-manométer segítségével jól szemléltethetjük, hogy a hidrosztatikai nyomás csak a víz mélységétõl függ, a nyomás nem függ attól, hogy a mérõeszközünk érzékelõje milyen irányban áll. A vízzel mûködõ manométer egy U alakú csõbõl áll, amelynek két szárában (kezdetben azonos magasságban) megfestett víz található. Az U alakú csõ egyik végéhez gumicsõ csatlakozik, amely kiszélesedõ gumimembránban végzõdik. Ha a membránt nyomóerõ éri, akkor a gumi behorpad, és ezen az oldalon az összenyomódó levegõ lejjebb nyomja a megfestett vizet a manométerben.
Minél mélyebbre merítjük a membránt valamilyen folyadékba, például vízbe, annál nagyobb lesz a manométer U alakú csövének két szárában a szintkülönbség, azaz annál nagyobb hidrosztatikai nyomást jelez a manométer. Mérésekkel igazolható, hogy a hidrosztatikai nyomás egyenesen arányos a vízmélységgel. Ha a membrán lefelé, oldalra vagy felfelé néz, ugyanakkora mélységben a manométer ugyanakkora víznyomást mutat. Ebbõl arra következtethetünk, hogy a nyomás nem függ az iránytól, vagyis a nyomás skaláris mennyiség. A membránra ható erõ természetesen vektoriális mennyiség. Az erõ iránya (nyugvó folyadékok esetén mindig) merõleges a felületre (esetünkben merõleges a membránra), amit a következõ vektoros egyenlet fejez ki: F =p.A, ahol az erõ vektorjellegét a felület adja; az A felületvektor iránya a felületre merõleges, úgynevezett normális irány.