Média
Jelenség leírása
Térítsünk ki egy vagy több golyót, majd engedjük el a golyó(ka)t, és figyeljük meg a golyók mozgását.
Összeállítás
Az eszköz megvásárolható készen, vagy előállítható egyedileg is különböző méretekben.
Eszközök
Egy sorban elhelyezkedő, megfelelően felfüggesztett rugalmas (acél vagy elefántcsont) golyók.
Magyarázat
113. Golyósor
Egymás mellett sorakozó, ügyesen felfüggesztett, egyforma golyókkal végezhetjük el ezt a kísérletet. Ha egy golyót kitérítünk, majd elengedjük, akkor azt látjuk, hogy csak a golyósor legutolsó tagja lendül ki, majd a jelenség visszafelé is megismétlõdik.
A kísérlet úgy magyarázható, hogy a golyósoron egy ütközés sorozat fut végig. Közismert, hogy amennyiben azonos tömegû, rugalmas golyók ütköznek egyenesen, akkor sebességcsere zajlik le közöttük. Ha mozgó golyó ütközik ugyanakkora tömegû álló golyóval egyenes ütközéssel, akkor a mozgó golyó megáll, sebességét, energiáját, lendületét átadja a kezdetben állónak. Ez a golyó viszont gyakorlatilag nem tud elmozdulni, mert közvetlenül mellette van a következõ, amivel ugyanolyan ütközés történik, mint az elõzõvel. És így tovább, az ütközéssorozat lökéshullámszerûen végigfut a golyósoron, és csak a legutolsó golyó lendül ki.
Ha egyszerre két golyót térítünk ki, és így indítjuk a rendszert, akkor a másik oldalon is két golyó fog kitérni. A magyarázat megegyezik az elõzõvel. Ilyenkor is egyes golyók egyes ütközéseirõl van szó, elõször az elsõ golyó ütközéssorozata játszódik le, majd közvetlenül utána jön a második golyó, és így a sor végén már két golyó tud kilendülni.
A fenti elméleti magyarázatot kísérletileg is megerõsítetjük, ha a golyósorban két (vagy több) golyót egymáshoz erõsítünk (összeragasztunk). Ekkor nem játszódhatnak le egyes ütközések, és a megszokott jelenség helyett gyors ide-oda pattogást kapunk, a rendszer nagyon hamar felveszi azt a lengési sajátállapotát, amikor az összes golyó egyformán, azonos fázisban végez ingamozgást.